Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
28 nál kérnünk kell az álláspont világosabb és határozottabb és a magánjogi fogalmakkal egybevágóbb kifejezését. Az ipari biróságok szervezetét a javaslat 766—770. §-ai állapítják meg. E szerint minden ipari bíróság elnökből, ennek egy vagy a szükséghez képest több helyetteséből, ülnökökből és a segéd- és kezelőszemélyzetből áll. Az elnökö" két és helyettes-elnököket az igazságügyminiszter három évről három évre rendeli ki az ipari bíróság székhelyén működő itélőbirák sorából. Az ülnököket a bíróság illetékességi területén működő és a javaslat XXXII. fejezetében tervezett ipari, illetőleg kereskedelmi vagy vegyes testületek választják, a segéd- és kezelőszolgálatot pedig az igazságügyi segéd- és kezelőszemélyzet látná el. A szervezetnél felmerül az a kérdés, hogy egyáltalán helyes-e külön ipari biróságok felállítása és nem volna-e egyszerűbb és az ipari szakbiráskodás czéljait nem kevésbbé megvalósító intézmény az, ha az ipari munkaviszonyból származó jogvitákban a járásbíróságok, mint ilyenek járnának el, azonban akként, hogy a munuaadók és alkalmazottak által saját körükből választott ülnökök közül megfelelő számú ülnököket kelljen behivniok minden ilyen per tárgyalására. Feltehető azonban a kérdés ellenkező irányban is, akként, hogy az ipari bíróságoknak a rendes bíróságokkal való szorosabb kapcsolata, a melyet a javaslat, eltérve a külföldi példáktól, tervez, tudná-e biztosítani az ipari bíráskodás létesítésének szempontjait és nem fogná-e csakhamar beolvasztani az ipari bíróságokat a rendes bíróság kebelébe, a melyben az egész intézmény, mint a rendes bíráskodás egyik jelentéktelenebb, elhanyagolt része, laikus ülnökeivel együtt mihamarabb arra a csendes tengődési színvonalra esnék le, a melyen a kereskedelmi és váltóeljárás ülnökei jelenleg meghúzódnak. A két ellentétes felfogás között a javaslat szerintünk eltalálta a helyes és a mi viszonyainknak legmegfelelőbb utat. Határozott nézetünk szerint a mi sajátlagos társadalmi viszonyaink nem engedik, hogy franczia vagy német minta szerint az ipari bíróságot a rendes bíróság teljes kizárásával 42
