Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
27 a jogrend erőszakoltan nivellálni kívánna ott, a hol az egyenlő színvonal feltételei még hiányoznak. E kettős rendezésnek hátrányai különben inkább csak látszólagosak. Mi ugyanis reméljük, hogy az ipari bíráskodás létesítése esetén az ipari munkaviszony jogvitáiban az ipari bíróságok épen a rendes bíróság köréből vett elnökeik vezetése alatt, olyan irányító hatást gyakorolnának az ipari munkaviszonyból eredő jogviták egész ügykörére, hogy ez alól az ügykörben eljáró járásbíróságok sem vonhatnák ki magukat. Feltevésünk mellett szól Németország példája is, a hol az 1906. év végén fennállott. 399 ipari és 248 kereskedői bíróság mellett még egyéb szervek is (ipartestületi békéltető bizottságok, községi elöljáróságok, rendes bíróságok) bíráskodtak az ipari munkaviszonyból eredő jogviták felett, a nélkül azonban, hogy ítélkezésük az ipari és kereskedői bíróságokéval szemben ellentétes gyakorlatot kifejleszteni vagy egyáltalában nagyobb jelentőségre szert tenni tudott volna. Az ipari bíráskodás hatáskörének azt az anyagi tartalmát, melyet a javaslat 760. §-a megállapít, általában helyeselhetjük. E §. 2. pontját azonban szabatosság szempontjából kifogásoljuk és ennek oly szövegezését tartjuk kívánatosnak, a mely a jelenlegi szöveg mellett felmerülhető súlyos contra versiákat kizárná. E pont szerint ugyanis «ipari bíróságok hatáskörébe tartoznak azok a vitás kérdések, a melyek a munkaviszonyban álló fél és átruházás, engedményezés, jogutódlás, egyetemleges felelősség útján és más hasonló módon a munkaviszonyból folyólag jogosított, illetve kötelezett harmadik személy között, vagy a harmadik személyek között a munkaviszonyból folyó jogok és kötelezettségek, illetve azok teljesítése iránt keletkeztek». Ez a rendelkezés, fájdalom, homályosság és pongyolaság tekintetében semmi kívánni valót sem hagy fenn. Midőn az átruházás és engedményezés mellett külön említi fel a «jogutódlást», továbbá az egyetemleges felelősséget és említést tesz «más hasonló módokról», akkor azt a látszatot kelti hogy ezen a ponton az ipari jogi kodifikáczió leple alatt háború folyik a magánjog alapfogalmai ellen, a melyek felbomlott csatasorban kavarognak. Ennél a pont41