Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
24 Itt feltehetőleg a német példának téves utánképzésével van dolgunk. Németországban ugyanis a fejlődés akként alakult ki, hogy előbb a szorosan vett iparra vonatkozó ipari bíróságokat állítottak fel, és mint már említettük is, csak jóval később létesítettek, elkülönített szervezetben, kereskedői bíróságokat a kereskedők és alkalmazottaik közötti munka- viszonyból keletkező jogvitákra. Nálunk azonban, a hol az intézmény az ipartörvény hatálya alatt álló összes munkaadókra és alkalmazottakra egységes elvek szerint és egyidejűleg állíttatnék fel, nincs törvényhozási indoka és alapja a megkülönböztetésnek. A «kereskedelmi bíróság» kifejezésmód pedig magában is helytelen, mert nyilvánvalólag nem kereskedelmi ügyletek elbírálására, hanem kereskedők és alkalmazottaik munkaviszonyának elbírálására vonatkozó hatáskör megállapítása czéloztatik; a német nyelv prsegnansabb megkülönböztetése értelmében nem Handelsgerichtről, hanem Kaufmannsgerichtről van szó, ez utóbbi pedig nem kereskedelmi bíróságot, hanem kereskedői bíróságot jelent. Visszatérve a kérdés lényegére, elismerjük azt, hogy az előbb idézett 765. §. helyes czélzatból indul ki; a rendelkezés azonban nem felel meg a czélzatnak és törvényerőre emelkedése esetén ártalmára volna az ipari bíráskodásnak, gátolná a hozzáfűzött várakozások megvalósulását. A 765. §. ugyanis abból a felfogásból ered, hogy hazai közgazdasági fejlődésünk egyenlőtlen; egyes vidékeken magasfokú gyáripar fejlődött ki, a kereskedelem is nagyobb aranyokat tudott elérni, míg egyebütt a nép túlnyomó részben őstermelési ágakban foglalkozik és az ipar úgyszólván primitiv méretekben él; lehetnek és vannak is olyan járásbirósági székhelyek, a hol az ipari bíróság felállítása a szükséglet igen kis mérvéhez képest, de a társadalmi tényezőknek csaknem teljes hiánya folytán is akadályokba ütköznék. A tervezet kétségtelenül ezekre a következményekre tekint, a midőn egyelőre csak a kir. törvényszéki székhelyeken rendeli el kötelező módon ipari bíróságok felállítását, míg további ipari bíróságoknak járásbirósági székhelyeken való létesítését az illetékes miniszterek egyetértő rendelkezésére bízza, vagyis rendeleti útra hagyja fenn. A tényleges 38
