Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
19 szintén mindazokra az üzemi tisztviselőkre, művezetőkre és felsőbb technikai szolgálattal megbízott alkalmazottakra, a kiknek évi munkakeresménye vagy fizetése 2000 márkát meg nem halad. Az ipari bíróság, az elnököt is beleértve, háromtagú tanácsban tárgyal és ítél. Helyi szabályrendelet azonban megállapíthatja, hogy általában vagy bizonyos vitás ügyekben több ülnök is hivandó a tanácsba; a munkaadók és munkások mindenkor egyenlő számban hivandók meg. Az ipari bíróság eljárásában ugyanazok a jogorvoslatok érvényesek, mint a rendes bíróságok előtt. Felebbezésnek azonban csak akkor van helye, ha a per tárgya száz márkát meghalad. A felebbezések elbírálására az a törvényszék illetékes, a melynek kerületében van az ipari bíróság székhelye. Az 1904 jul. 6-án kelt törvénynyel létesített kereskedői bíróságok szervezete és eljárása lényegileg megegyezik az ipari bíróságokéval. A kereskedői bíróságoknál azonban elnökül és elnökhelyettesül oly egyének választandók, a kik a bírói hivatal betöltésére képesítéssel bírnak. Megválaszthatok azonban oly egyének is, a kik magasabb közigazgatási szolgálatra vannak képesítve. A képesítés alól kivételt a felsőbb közigazgatási hatóság engedélyezhet, de kereskedők és kereskedelmi alkalmazottak egyáltalán nem lehetnek elnökök. Ha a kereskedői bíróság székhelyén ipari bíróság áll fenn, rendszerint ez utóbbinak elnöke és ennek helyettese rende- lendők ki egyszersmind a kereskedői bíróság elnökéül és helyettes elnökéül és közösen kell berendezni az irodai szolgálatot és a helyiségeket is, feltéve, hogy az iparbiróság illető elnöke, illetőleg ennek helyettese a kereskedői bíróságok elnökeire nézve megállapított felsőbb képesítéssel bírnak. Az eljárásra nézve megfelelően alkalmazandók az ipari bírósági eljárás szabályai azzal a lényegesebb eltéréssel, hogy a kereskedői bíróságok ítéletei ellen felebbezésnek csak akkor van helye, ha a peres tárgy értéke 300 márkát meghalad. Ausztriában az ipartestületek kebelében az ipartestületi tagok és alkalmazottak között a munka, illetőleg tanviszonyból eredő vitás kérdések eldöntésére a mi ipartestületi békéltető bizottságainknak megfelelő szervezetű választott bírósági választmányok állanak fenn. Az ipartestületi választott 2* 33