Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
20 bírósági választmányok határozatai olyan helyeken, a melyekre nézve ipari bíróság áll fenn, csak az ipari bíróság előtt támadhatók meg jogorvoslattal. Az ipari bíróságok jelenlegi szervezetét az 1896 nov. 27. napján kelt törvény állapítja meg. E törvény értelmében valamely iparbiróság felállítását az igazságügyminister rendeli el, az érdekelt ministeriumok- kal egyetértőleg. A törvény értelmében munkásoknak tekintendők a művezetők, munkavezetők, előmunkások és iparüzemben foglalkoztatott összes segédmunkások és napszámosok, az otthoni munkások és a kereskedőiparoknál kereskedőszolgálatra alkalmazott egyének. Az ipari bíróságok Ausztriában is lényegileg községi intézmények. Az elnököt és ennek helyettesét az igazságügyminister nevezi ki és illetményeiket az igazságügyminister esetről esetre, az érdekelt ministeriumokkal egyetértőleg állapítja meg. Az elnöknek és helyetteselnöknek a bírói tisztségre képesített bírósági tisztviselőnek kell lennie. Az ipari bíróság ülnökeit és póttagjait felerészben a munkaadók, felerészben a munkások külön-külön választó- testületei saját kebelükhől választják négy évről négy évre. Az ipari bíróság az elnökből vagy helyetteséből és két ülnökből álló tanácsban tárgyal és határoz. Az ülnökök egyikének munkaadónak, másikának munkásnak kell lennie. Az első tárgyalás ülnökök nélkül is megtartható, egyezség létrehozatala, pergátló akadályok megvizsgálása, elismerés, lemondás vagy elmaradás alapján való ítélethozatala czéljá- ból. Ha pedig a felek ülnökök bevonásáról egyetértőleg lemondanak, akkor az elnök az érdemleges tárgyalást is azonnal megtartani köteles. Egyébként az ipari bíróságok eljárására nézve általában a polgári perrendtartásnak a bagatellügyekre vonatkozó járás- bírósági eljárást szabályozó rendelkezései nyernek alkalmazást. Ha a pertárgy értéke 100 koronát meg nem halad, az ipari biróság végérvényesen dönt és az Ítélet ellen felebbe- zésnek csak semmiségi okokból lehet helye. Az ipari biróság ítéletei ellen beadott felebbezés felett az az elsőfolyamodású biróság dönt, a melynek kerületében van az ipari biróság 34
