Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
18 tagok és segédeik között felmerülő vitákra az ipartestületi bíráskodás van behozva. Ezek az intézkedések azonban nem váltak be és eredményes munkásságot, vagyis olyant, mely az ipari munkaadók és alkalmazottaik jogvitáinak helyes elintézését biztosítani tudta volna, az említett intézmények nem tudtak kifejteni. A szükség vezette reá a német birodalmi törvényhozást arra, hogy kiterjedtebb módon felkarolja az itt-ott, különösen pedig a rajnamenti vidéken meghúzódó ipari bíróságok eszméjét és e szükség paraesára a törvényhozás az 1890 jul. 29-én kelt törvénynyel az ipari bíróságoknak olyan alapját teremtette meg, a mely, kapcsolatban az 1901 jun. 30 án kelt törvénynyel, valamint a kereskedői bíróságok felállításáról intézkedő 1904 jul. 6-án kelt törvénynyel, a mai napig elért magas fejlődési fokot előkészítette és biztosította. A német jogállapot szerint bármely község szabályrendelettel vagy pedig több község közösen, egyetértőleg hozott szabályrendeletekkel és minden esetben a felsőbb közigazgatási hatóság jóváhagyásával ipari bíróság felállítását elhatározhatja. Az ipari bíróság létesítése azonban kötelező is minden községben, a hol a mindenkori utolsó népszámlálás szerint húszezernél több lakos van és ilyen esetben a közigazgatási felsőbb hatóság az érdekeltek kérelmének bevárása nélkül köteles elrendelni az ipari bíróság szervezését. A német ipari biróság csak úgy mint a franczia, semmi szervezeti kapcsolatban nem áll a rendes bírósággal, hanem az lényegében községi intézmény. Az ülnököket felerészben a munkaadók, felerészben az alkalmazottak, a szabályrendeletben megállapított csoportok szerint és ott meghatározott számban, legalább egy és legfeljebb hat évre választják. A biróság elnökét és helyettesét pedig, a kik sem munkaadók, sem munkások nem lehetnek, a városi tanács vagy pedig a szabályrendelet intézkedéséhez képest a község képviselete, vagy pedig az ipari bíróságot fenntartó községek kötelékének képviselete választja legalább egy évre. Az ipari biróság hatásköre kiterjed mindazokra az ipari alkalmazottakra, a kik mint legények, segédek, gyári munkások és inasok az ipartörvény hatálya alatt állanak, úgy32
