Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
10 irányban, bogy a jog a való élet szükségeivel teljes összhangba jusson, másrészt abban, hogy az életviszonyokat, a nem hivatásos bírák útján, a jog eszméje áthassa és ezeknek a bíráskodásban való közreműködése az általuk képviselt körben felmerülő jogviszonyok tekintetében az általános jogérzetet létrehozza és érvényre juttassa. Ha megfontoljuk, hogy épen az ipari munkaviszony feltételei, tartalma és jogi következményei tekintetében mily messzeágazók a vélemények, ha szemügyre vesszük azt a nagy forrongást, a mely épen ezen kérdések körül úgyszólván az összes művelt nemzetek társadalmi életében felszínen van, sőt azokat a legmélyebb rétegekig áthatja, úgy a jognak és a tényleges életviszonyoknak előbb említett kölcsönhatását, mint a társadalmi béke nevezetes tényezőjét kell követelnünk. Minél inkább összhangban van a jog az élettel, annál megnyugtatóbb a jogszolgáltató szervek Ítélete az érdekeltekre és így maga az általános felfogás is annál inkább aláveti magát az ítélkezésben kifejezésre jutott jogelveknek. Ebben a megnyugtató hatásban, a bizalomban, a melyet a jogszolgáltató szervek nem csak az őket képviselő egyének kiválóságával, hanem intézményesen biztosított alkatukkal kivívnak, maga az igazságszolgáltatás jósága van a legszilárdabb alapokra helyezve. Már pedig kétségtelen, hogy az érdekeltek, különösen azonban a tőkét nélkülöző gyöngébb osztályok bizalmát sokkal nagyobb mérvben bírja az a bíróság, a melynek összetételében az ő osztályuk, az ő hivatásuk képviselve van. Ebből magyarázható, hogy mindenhol, különösen pedig Francziaországra és Németországra gondolunk, általános a munkásosztály törekvése az iránt, hogy az ott fennálló ipari szakbiróságok hatásköre az alkalmazottak egész körére mind szélesebb kiterjesztést nyerjen, a mely törekvés mind teljesebb kielégítésre talál is. Bizonyság reá az 1907 márczius 27. napján kelt franczia iparbirósági törvény és az 1904 julius 6. napján kelt német törvény a kereskedői bíróságokról, a melyek az ipari bíróságok személyi hatáskörét lényegesen kiterjesztették. De mindennél ékesebben szóló bizonyság az ipari bíróságok irányában fennálló rendkívüli bizalom mellett az előt24
