Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
11 tűk folyamatba tett perekben létrejövő egyezségek hasonlít- hatlanul magas arányszáma, valamint a felek megnyugvása következtében jogerőre emelkedő Ítéleteiknek ugyancsak igen magas aránya. így Francziaországra nézve a munkaügyi hivatal jelentésében olvastuk, hogy az ipari bíróságok előtt az ügyek 87%-a egyezséggel végződik. Németországban az 1906. évről szóló statistikai kimutatás szerint az ipari biróságoknál az említett évben összesen 114,530 pert tettek folyamatba, ezek közül ebben az évben befejezést nyert 83,399 és pedig végítélettel csak 18,831 nyert elintézést, a többi pedig és pedig 48,629 egyezséggel, 11,658 az ellenfél meg nem jelenése alapján hozott ítélettel, 2436 lemondással, 1845 elismeréssel nyert befejezést. E szerint tehát az összes befejezett perek közül csak 22'5% jutott végítéletig, míg 58‘3% egyezséggel lett befejezve. Az ipari bíróságokkal teljesen megegyező jellegű kereskedői biróságoknál pedig ugyanabban az évben folyamatba tettek 19,167 pert, a melyből 8075 per egyezséggel, 2985 lemondással, 1170 az ellenfél meg nem jelenése alapján hozott ítélettel nyert befejezést és csak 3549 perben, vagyis a folyamatba tett perek egyhatod részében kellett érdemleges végítéletet hozni. A mi pedig a felebbezéseket illeti, az ipari bíróságok 18,831 végítélete ellen csak 525 esetben, tehát az ítéleteknek Vse részében, a kereskedői bíróságok 3549 végítélete ellen pedig csak 392 esetben, tehát az ítéleteknek Ve része ellen éltek a felek felebbezéssel. Az ipari szakbiráskodásnak ezekkel az adatokkal megállapított jósága mellett nem kevésbbé jelentőséges az eljárás gyorsasága. Az alkalmazott, a ki rendszerint munkakeresményéből él, a munkás, a ki nemcsak hogy munkabéréből tartja fenn magát és hozzátartozóit, hanem a munkaviszonyok változatos esélyei folytán egyéb társadalmi osztályok tagjainál inkább reá van utalva tartózkodási helyének időnkinti változtatására is, úgyszólván teljesen elesik a munkaviszonyra alapított igényeinek érvényesítésétől, ha részére az eljárás gyorsasága nincs biztosítva. Az ipari bíráskodás pedig már alkatánál, természeténél-25
