Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
41 bíróságnak határozatot kell hoznia. A franczia jog szerint kifogásolt követelések igazolása az illetékes perbíróság határozatával történik és a kényszeregyezségi eljárásra illetékes kereskedelmi bíróság határoz a fölött, vájjon a per eldőltéig az eljárás felfüggesztessék-e, vagy a követelésnek egyelőre a szavazati jog megadassák. A belga és olasz törvények, valamint az osztrák és magyar tervezetek szerint ily előzetes peres eljárás nem szükséges, hanem a bíróság belátása szerint határoz a szavazati jog kérdésében. Ha a magam részéről a bíróságnak ezen jogát nem is korlátoznám, mégis kivételes esetekre gondolva, megadnám a bíróságnak az eszközöket, hogy a felmerülő ellentéteket ha nem is teljes perrendszerü alapossággal, de mégis annyira tisztázza, hogy a szavazati jog kérdésében a bíróság mérlegelése megkönnyíttessék. Ezért kimondandónak vélem, hogy a kifogásolt követelés tekintetében az adós tartozik könyveit és iratait felmutatni, szükség esetén az adós vagy a hitelező eskü alatt hallgatható ki. Úgy az adós, mint a hitelező a magával hozott tanukkal vagy okiratokkal is bizonyíthatja állításait. Kimondandó volna a törvényben, hogy a bíróság nem állapítja meg a hitelező követelését végérvényesen, hanem csak a szavazati jog kérdésében határoz és pedig bizonyítékokhoz nem kötve. Ha az adós kifogásol valamely, az ő listájában fel nem vett, de az önként jolentkező hitelező által bejelentett követelést, akkor az erre eső kvóta bírói letétbe helyezendő, kivéve, ha a bíróság úgy látja, hogy a bejelentés csak a kényszeregyezségi eljárás meghiúsítását vagy lényeges elodázását czélozza. A tervezet szerint, ha az adós tartozásai 50,000 K-át meg nem haladnak, a bíróság hivatalból nem köteles vagyonfelügyelőt rendelni, hanem csupán, ha az egyezségi ajánlat az első tárgyaláson nem bocsátható szavazás alá, a megjelent szavazásra jogosított hitelezőknek tőkekövetelésük szerint számított többsége követelheti vagyonfelügyelő kirendelését. A magam részéről kivétel nélkül minden esetben kirende- lendőnek tartom a vagyonfelügyelőt, mivel a hitelezők érdekei kisebb esetekben ép úgy megkívánják az ellenőrzést, mint a-.59
