Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

37

nem telt el. A magam részéről a csődöt nem tartom disqua- lifikáló hatásúnak és egyébként a kedvezmény igénybe vételére méltókat nem zárnám ki annak igénybevételétől. Ellenben ezen pont helyett a következő rendelkezéseket javasolnám : nem veheti igénybe az eljárást az az adós, a ki akár csalárd, akár vétkes bukás miatt, akár а ВТК. 384., 386., vagy a 387. §-ba ütköző csalás miatt vád alá van helyezve vagy jogerősen el volt Ítélve, akkor is, ha büntetése feltételesen elengedtetett. Végül pedig nem veheti igénybe a kedvezményt az az adós, aki hitelezőivel akár magán egyezséget, akár pedig a jelen törvény által szabályozott kényszeregyezséget kötött és ezen egyezségnek nem tett eleget, vagy pedig biróilag megállapittatott, hogy a jelen törvény értelmében kötött egyezségnél valamelyik hitelezőt a többi fölött előnyben részesítette.

A 2. §. utolsó bekezdése azt mondja, hogyha az eljárás megindítását kizáró e körülmények valamelyike az eljárás folyamán merül fel, a már megindított eljárást be kell szüntetni. Ez a rendelkezés a 26. §-al kapcsolatban mérlegelendő. A 26. §. szerint ugyanis az egyezség jóváhagyása megtagadható, 1. ha az eljárás megindítására s az egyezség megkötésére vonatkozó törvényes szabályok nem tartattak meg, vagy ha az egyezség törvénybe ütköző intézkedéseket foglal magában; avagy 2. ha oly körülmények merülnek fel, melyekből alaposan lehet következtetni, hogy az adós az egyezség létrehozása végett egyes hitelezőinek a többi hitelező beleegyezése nélkül kedvezőbb feltételeket biztosított, vagy csalárdul járt el.

Azt hiszem, nélkülözhetetlen a 26. §-ba oly rendelkezést is felvenni, a mely kimondja, hogy az egyezség jóváhagyása megtagadandó akkor is, ha a 2. §-nak az eljárás megindítását tilalmazó rendelkezéseinek bármelyik esete forog fenn.

Ezen itt említett rendelkezésekkel kapcsolatban engedtessék meg, hogy azt a kiegészítést javasoljam, mely szerint nem hagyható jóvá az egyezség, a mennyiben kiderül, hogy a csődtörvény első osztályába sorolt valamely követelés teljes összegében kifizetve, vagy kifogásolás esetében teljes összegében bírói letétbe helyezve nincsen.

255