Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
38 Az eljárás megindítását és az egyezség jóváhagyását tár- gyazó rendelkezéseket a magam részéről kiegészítendőknek tartom még oly rendelkezéssel, a mely szerint az egyezségi eljárás akkor is haladéktalanul beállítandó, ha az adós vagy meghízottja a felügyeletre vonatkozó intézkedéseket gátolja, vagy meghiúsítja, vagy ha a bíróság bármely intézkedésének meg nem felel. Abban a kérdésben, vájjon a fizetésbeszüntetés bejelentésével egyidejűleg elő kell-e adni az egyezségi ajánlatot, divergálnak a nézetek. Az osztrák javaslat szerint a fizetésbeszüntetés összekötendő az egyezségi ajánlattal, a magyar tervezet szerint az egyezségi ajánlat nem a fizetés beszüntetés bejelentésekor, hanem csak az első tárgyaláson terjesztendő elő. Az osztrák javaslatot azért támadták, mert az adósnak nem ad elég időt ajánlatának előkészítéséhez és ezáltal azt okozza, hogy a fizetések beszüntetésének bejelentése és így az ellenőrzési intézkedések megtétele is csak jóval a fizetések tényleges megszüntetésének beállta után, közvetlenül a csődnyitás előtt történik meg. A magyar tervezetben pedig dr. Újlaki József tagtárs úr az Ügyvédek Lapjának 1909. évi november hó 6-iki számában megjelent czikkében azt kifogásolta, hogy az eljárás lassú és azt javasolta, hogy már a fizetés beszüntetés bejelentésekor kötelező legyen az ajánlat megtétele. A két álláspont divergálásának oka az, hogy képviselőik csak az esetek egy-egy csoportját tartották szem előtt. A magam részéről a magyar javaslatot praktikusabbnak és a jelenlegi kereskedelmi gyakorlatnak megfelelőbbnek tartom, mert az adós, hogy a végrehajtásoktól szabaduljon, azonnal meg fogja tenni bejelentését a bírósághoz, mihelyt fizetésképtelenségének tudatára ébred, viszont néhány heti ideje van a kényszeregyezség előkészítésére, míg ha már az egyezségi ajánlatban kell ajánlatát előterjeszteni, akkor inkább kiteszi magát a végrehajtásoknak, semhogy az elhamarkodott és a helyzetnek meg nem felelő ajánlattal lépjen a bíróság és hitelezői elé.* * Igen érdekes és diskutábilis eszmét vetett fel Stress Lajos, egyik bécsi gazdasági egyesülés elnöke. Javaslata értelmében minden J56
