Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
/' az első tervezet 50 %-ot kívánt, a jelenlegi egészen elejti az alsó határ megszabását. A minimum pártolói úgy vélekednek, hogy ily korlátozás hiányában felette csekélyek lesznek az. egyezségi hányadok, mert az adós a fizetésképtelenség bejelentését minél későbbre igyekszik halasztani és ezalatt vagyona egyre csökken, míg ellenben sietni fog az eljárást még kellő időben folyamatba tenni, ha a törvény a kény* szeregyezséget megfelelő minimális egyezségi hányadhoz köti. A bíróságon kivüli egyezségeknél szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez az aggodalom nem alapos. Viszont pedig a csődbeli kényszeregyesség gyönge igénybevételének egyik magyarázata épen a minimális quótában található. Azt sem lehet állítani, hogy az egyezségi hányad alacsony volta mindig az adós rosszhiszeműségével járna karöltve. Épen nagyszabású és bonyolult kereskedelmi és iparvállalatok fizetés- képtelenségénél tapasztaljuk, hogy az adós csak későn jut fizetésképtelenségének tudatára, oly időben midőn már vagyonának nagy részét elvesztette. Az egyezségi ajánlat tartalmának a mindenkori adott viszonyokhoz kell alkalmazkodnia, minden sablonos korlátozása csökkenti az intézmény gyakorlati értékét. Ugyanaz áll arról az irányzatról is, mely minél magasabbra igyekszik emelni az ajánlat elfogadásához szükséges többséget. Csődtörvényünk tudvalevőleg a jelenlevő hitelezők két harmadtöbbségét és az összes szavazásra jogosult tőkekövetelések négyötöd többségét kívánja meg. Az első tervezet egyszerű személyes többséget és három-negyed tőketöbbséget követelt. Egyes külföldi törvények és törvénytervezetek a hányad magasságához képest különböző többséget írnak elő. Ezt a rendszert szinte ad absurdum viszi az osztrák törvény- tervezet, midőn általában 8A-ed tőketöbbséget, de 40 % -on aluli egyességeknél 9/io-ed tőketöbbséget követel meg. Mindezek a bürokratikus szellemességgel kieszelt akadályok nem biztosítják azt, hogy egyes esetekben rossz egyezségek nem létesülnek, ellenben igen gyakran megnehezítik, sőt meghiúsítják a jó és szükséges egyességet. Ugyanebből a szempontból azt az engedélyt, hogy a nem helybeli hitelezők kellően hitelesített írásbeli be20 238