Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
19 zatjog, akkor a látszólagos Vs-ad többség valóságban csupán 16/so-ad többség vagyis csak Узо-addal több a legitim szavazatok felénél. Ugyanez az eredmény áll be abban az esetben, ha a tervezet úgy értelmezendő, hogy csak a nem kifogásolt 8/io ed rész szavaz és a kifogásolt Vio-ed rész olyan, melyet a szavazat jogosan megilletett volna. Egy szóval, az eljárás gyorsaságának nem szabad feláldozni annak alaposságát és minden kifogásolt követelés szavazatjoga fölött dönteni kell. Ez az elengedhetetlen birói döntés azonban olyképen történhetik, hogy semmiképen se akassza meg az eljárást. Nem látom szükségét annak, hogy a kiküldött biró azt a kérdést, vájjon a kifogásolt hitelezőnek megadassék-e a szavazatjog vagy sem, a törvényszék elé terjessze eldöntés végett. A hármas tanács, melyben a kiküldött biró lesz az előadó, nem nyújt nagyobb biztosítékot, mint a szóbeliség és közvetlenség, melynek alapján a tárgyalást vezető biró rögtön határozatot hoz a vitás kérdésben, úgy hogy a hitelezők a szavazatjog ilyetén megállapítása után nyomban még ugyanazon a tárgyaláson szavazhatnak az egyezségi ajánlat elfogadása fölött. Ebből az eljárásból senkit sem érhet sérelem, mert a netán sértett félnek megadnám a jogot előterjesztéssel élni, melyet azonnal be kell jelentenie, melynek azonban felfüggesztő hatálya nincs, hanem a bíróság azt az egyezség jóváhagyása vagy e jóváhagyás megtagadása- alkalmával épúgy mérlegeli és elbírálja, mint az eljárás netáni hivatalból észlelendő szabálytalanságait. A tárgyalás elhalasztását e szerint két esetben sikerült kiküszöbölnünk, úgy hogy csakis egy esetben lesz helye új tárgyalás kitűzésének, t. i. akkor, ha a hitelezők többsége maga kívánja. Ennek a halasztásnak czélja a helyzetnek alaposabb megismerése és e végből a hitelezők 3—5 tagú bizottságot küldhetnek ki és az 50.000 koronán aluli csődökben is vagyonfelügyelő kirendelését kívánhatják. Ezek az intézkedések czélszerűek és módosítást nem igényelnek. Áttérhetek ezek után az egyezségi ajánlatra és pedig mindjárt a legfontosabb kérdésre, mely ezzel összefügg, t. i. -vájjon az egyezségi hányad minimumát megállapítsa-e a törvény vagy sem? A csődtörvény 40 % -ban állapítja meg, 2* 237
