Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
18 gyonfelügyelőt is ? Nézetem szerint ennek, mint a hitelezők közös érdekképviselőjének nemcsak az üzletmenetről, a vagyonkimutatásról és mérlegről, hanem a hitelezők jegyzékéről és az abban kitüntetett követelések számszerű helyességéről és fennállásáról is kell nyilatkoznia és ezekre vonatkozó esetleges aggályait előadni. Egy másik kérdés, hogy abban az esetben, ha oly hitelező jelenik meg a tárgyaláson, a ki a jegyzékben elő nem fordult, joga van-e az adósnak azt kifogásolni? Azt hiszem, e jogát kétségbe vonni nem lehet, habár a tervezet ezt sem említi, valamint természetesen meg kell adni a kifogásolás jogát ebben az esetben is a többi hitelezőnek. Nézeteltérés merülhet fel továbbá a követelés nagysága tekintetében is és itt is meg kell adni módját annak, hogy a kérdés lehetőleg halasztás nélkül tisztáztassék. Ezekre való tekintettel nézetem szerint az idéző levélben és a hirdetményben figyelmeztetést kellene intézni a hitelezőkhöz, hogy a mennyiben valamely követelésük a hitelezői jegyzékben egyáltalán nem vagy nem helyes összegben volna kitüntetve, a tárgyalásra lehetőleg hozzák el a követelésük igazolására szolgáló bizonyítókokat, minthogy külömben szavazatjoguk kérdésében ezek figyelembe vétele nélkül fog határozat hozatni. Az eljárás gyorsasága érdekében a tervezet megengedi, sőt előírja azt, hogy az esetben, ha a megjelent hitelezők a szavazásra jogosult összes hitelezők 8/io-ed része ellen kifogást nem tesznek, a kiküldött biró az egyezségi ajánlatot nyomban szavazás alá bocsássa. Eltekintve a téves szövegezéstől, mert nemcsak a megjelent hitelezők kifogásai, hanem az iráBban beküldött kifogások is figyelembe veendők, és eltekintve attól, hogy a tervezet nem mondja meg, hogy ebben az esetben a kifogásolt hitelezők is gyakorolhatnak-e szavazatjogot vagy sem, a tervezetnek ez a rendelkezése azért nem fogadható el, mert lényegében megsérti azt az elvet, hogy az egyezségi ajánlatnak kényszeregyesség erejével való elfogadásához nem elég az egyszerű többség, hanem minősített többség szükséges. Ezt a minősített többséget a tervezet a szavazásra jogosult összes hitelezők tőkeköveteléseinek Vs-ad részében állapította meg; ámde ha a kifogásolt hitelezők is szavazhatnak és tényleg nem illette volna meg őket a szava236
