Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

17 egyik az adós előterjesztése, melyhez a vagyonfelügyelő jelen­tése kapcsolódik, a másik a szavazati jogosultság megállapí­tása, a harmadik az egyességi ajánlat fölötti határozathozatal. Ha minden simán megy, úgy mindez egyetlen tárgyaláson elvégezhető és akkor a tulajdonképeni egyességi eljárás nem tartott tovább két hétnél, sőt kedvező esetben még addig sem. Nagy erkölcsi értéke van annak, hogy az adós személye­sen köteles megjelenni, könyveit és mérlegét bemutatni, fize­tésképtelenségének indokait feltárni és egyezségi ajánlatát elő­terjeszteni. De legyen köteles ezen felül a hitelezők kérdéseire felvilágosítást adni, hogy bármely homályban maradt pont a tárgyalás során azonnal és megnyugtató módon felderíthető legyen. A tervezet az adós bemondásainak hűségét azzal is véli biztosíthatni, hogy a vagyonkimutatás és mérleg valódiságára, továbbá arra, hogy vagyonából semmit sem titkolt el és végül arra, hogy hitelezői közül senkit sem hagyott ki a jegyzékből és abba olyant, a ki nem hitelező, fel nem vett, esküt tétet az adóssal, ha ezt a megjelent hitelezők Vs része kívánja. Eltekintve már most attól, hogy ez az esküszöveg épenség- gel nem öleli fel a bemutatott okiratok egész tartalmát, mert ennek értelmében büntetlenül tüntethet ki az adós a hitelezői jegyzékben hamis lakczimeket, elhallgathatja a közötte és valamely hitelezője között fennálló rokonsági viszonyt stb. —, eltekintve továbbá attól, hogy a személyes megjelenés alól felmentett adós esetében ez a tárgyalás elhalasztását vonná maga után: egyáltalán nem látom czélját és indokát az eskü alkalmazásának, ha e helyett közvetlenül súlyos bünte­téssel és az egyezségben elért kedvezmények megvonásával sújtjuk azt az adóst, a ki a fentemlített okiratokba bár­mily hamis adatot tudva és szándékosan felvett. A mi a hitelezők szavazatjogának megállapítását illeti, több kérdés szorul tisztázásra, melyre a tervezet nem terjesz­kedett ki. A tervezet ugyanis a hitelezőknek megadja a jogot, hogy az adós jegyzékében felsorolt hitelezők követelései tekintetében kifogásaikat előadják vagy a kiküldött bíróval Írásban közöl­jék, de hallgat arról, vájjon ugyanez a jog megilleti-e a va­299 £35 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom