Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
1« sát, már pedig azt csakugyan meg lehet követelni az egyezkedő adóstól, hogy legalább hitelezői jegyzékének minden adata a valóságnak megfeleljen. Ezt nem pótolhatja sem a hivatalos hírlapban, sem a legfeljebb (talán inkább «legalább»?) két napilapban közzéteendő hirdetmény. Azt lehetne ugyan felhozni, hogy az idézés elmulasztása nem szolgálhat a meg nem idézett hitelező hátrányára, mert ha a tárgyalásról távol marad és az egyezségi ajánlatot el nem fogadja, úgy követelésével az egyezséget ellenző hitelezőkhöz számit- tatik. De azért még mindig nevezetes jogfosztás éri. Mert nem szerezvén tudomást a tárgyalásról, nincs módjában, esetleges álhitelezőket kifogásolni és nem szavazván kifejezetten az egyezségi ajánlat ellen, nincs módjában az egyezség ellen jogorvoslattal élni. Igaz, hogy csődtörvényünk is csak kifüggesztés, ill. hirdetmény utján való idézést ismer a kényszeregyezségi eljárásban és a postai kézbesítés ennél minden esetre megbizhatóbb. De ne feledjük, hogy a csődeljárásban a kényszeregyezséget a követelések bejelentése és a bejelentett követeléseknek kellően előkészített felszámolási tárgyaláson való megállapítása előzi meg. A belga törvény is ismeri a posta, sőt sürgöny utján való idézést, de nem tartalmaz oly intézkedést, mely a kézbesítés megtörténtét vagy elmaradását közömbösnek jelentené ki. Ily esetben tehát az adós költségére ügygondnokot kellene kirendelni a meg nem idézett hitelező részére. A tervezet azt írja elő, hogy a bíróság legkésőbb tizenötöd-napra hívja össze a hitelezőket az első tárgyalásra, ámde tapasztalatból tudjuk, hogy a legszebb szándékok is hajótörést szenvednek a gyakorlati kivitel gyarlósága miatt. Azt ajánlanám ennélfogva, hogy oly esetben, ha az adóst ügyvéd képviseli, úgy ez a fizetésmegszüntetés bejelentése avagy a hitelezők jegyzékének benyújtása kapcsán a kibocsátandó idéző leveleket és a hitelezők jegyzékének másolatait is kellő számban bemutatni tartozzék, úgy hogy a bíróságnak ne maradjon egyéb technikai teendője, mint a tárgyalás helyét és idejét kitölteni és a hitelezői jegyzék másolatával felszerelt idéző leveleket postára adatni. A tárgyalás maga az eljárás három szakát egyesíti: az ш
