Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
13 telezői jegyzék úgyszólván sarkköve az egész eljárásnak és ennek a biztosítása tekintetében nem találom kielégítőknek a tervezet rendelkezéseit. Okvetlenül szükségesnek tartom, hogy bármily hamis adatnak a hitelezői jegyzékbe való felvétele büntetendő cselekménynek minősíttessék, akár megerősítette azt esküjével az adós, akár nem. Meg kell adni továbbá a jogot minden hitelezőnek, hogy az ily eszköz segítségével elért kényszerleengedés hatályon kívül helyezését perrel követelhesse. Egy további biztosíték az eljárás nyilvánossága, a melyet a tervezet a csődeljárás mintájára teljes mértékben kihasznál. E kérdésben nem voltak mindig egybehangzók a vélemények. A franczia törvényjavaslat előadója nem akarta a sajtó nyilvánosságát, mert kímélni óhajtotta a becsületes, bár szerencsétlen adós jó hírnevét és vállalatának hitelét. De leszavazták, még pedig méltán, mert az a diszkréczió, melynek helye van bíróságon kívüli egyezségnél valamennyi hitelező hozzájárulása mellett, nem foghat helyt bírói kényszeregyezségnél, mely egy kisebbségre nézve a többség akaratát teszi kötelezővé. A tervezet nem megy olyan messze, mint az 1887. évi angol csődtörvény, mely a bíróságon kívül létrejött egyezségeknek a bíróságnál való bejelentését is kötelezőleg előírja. Meghagyta az adósnak azt a lehetőséget, hogy csöndben, a nyilvánosság lehető teljes kizárásával rendezkedjék hitelezőivel, ha a tervezetben szabályozott eljárást igénybe venni nem akarja. De a ki ezt az eljárást igénybe veszi, annak számolnia kell a legteljesebb nyilvánossággal, mely még azért is mellőzhetlen, mert az eljárás megindítása az egyes hitelezők jogigényeinek érvényesítésére felfüggesztő hatállyal jár. Egyébiránt ne higyjük azt, hogy a nyilvánosságnak csakis kisebbítő és megszégyenítő hatása van; sőt úgy vagyok meggyőződve, hogy a becsületes adósnál épen a nyilvánosság pótolja a rehabilitatio intézményét, melyet csődjogunk nem ismer. Ez a nyilvánosság teszi lehetővé azt is, hogy az adós vagyonának leltározása mellőztessék és hogy általában az eljárás minden tekintetben igyekszik enyhíteni a csődjog szigorát. Ez kitűnik a vagyonfelügyelő hatáskörének szabá-——BI
