Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
и lyozásából is, mely sokkal kisebb a csődtömeggondnok kiterjedt jogkörénél. Szerepe tisztán csak ellenőri, nem pedig képviseleti, feladata nem a kezelés, hanem a felügyelet, nem jogi, hanem üzleti teendők várnak rá. Épen ezért a tervezet a helyben lakó hitelezők vagy más helybeli kereskedők és iparosok köréből kívánja kirendelni, kiket az illetékes kereskedelmi- és iparkamara javaslatára a törvényszék elnöke e czélból saját területére bizonyos időtartamra kinevez. Nem zárnám el annak a lehetőségét, hogy ügyvéd is lehessen vagyonfelügyelő oly esetekben, midőn a hitelezők érdeke ezt kívánatossá teszi. De egyebekben olyan természetű ez az állás, mely nem annyira jogászi minősítést, mint inkább gazdasági jártasságot igényel. Nem is jelentene valami jelentékenyebb anyagi nyereséget az ügyvédi karra nézve. A néhány hétig, legfölebb egy-két hónapig tartó ellenőri működés díjazása nem lehet olyan mérvű, a milyen a részletes díjjegyzék alapján megállapított tömeggondnoki munkadíj. Ennek a díjazási rendszernek a bírálata ezúttal fejtegetéseim keretén kívül esik, de nem hagyhatom érintetlenül, hogy azzal egyet nem értek. A vagyonfelügyelő díjazásának megállapításánál más elvek alkalmazását tartanám kívánatosnak és a tervezetnek egyik hiányául kell betudnom azt, hogy e tekintetben nem tesz javaslatot, hanem annak kijelentésével éri be, hogy abban az esetben, ha az adós és a vagyonfelügyelő a dija- zásra nézve nem tudnak megegyezni vagy ha a kényszeregyezség meghiúsul, úgy a dijat a bíróság állapítja meg. A bíróság más szabályozás hiányában díjjegyzéket venne megállapítása alapjául vagyis elaprózná azt az egységes egészet képező tevékenységet, melyet a vagyonfelügyelő kifejtett és annak minden egyes lépését külön díjazná és ezen egyes dijak összeadásából állna elő a' vagyonfelügyelő dijának végösszege. Nézetem szerint a vagyonfelügyelő díjazásának százalékos alapon kell történnie, még pedig olyképen, hogy a kiszabás alapjául az az összeg szolgálna, mely az egyezség folytán a hitelezőknek jut, az egyezség meghiúsulása esetén pedig a tömegvagyon becsértéke. A mi viszonyaink figyelembevételével 2 %-os kulcsot ajánlanék, a mi p. o. 50,000 korona számítási alapnál 1000 232
