Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

7 kapcsol, kell hogy összekapcsolja a veszteség elhárításában való érdek közössége is. A szándékuk nélkül érdekközösségbe kapcsolódott hitelezőknek meg kell adni a jogot, hogy meg­mentsék saját és érdektársaik követeléseinek megmenthető részét, még ha utóbbiak a mentést ellenzik is. Az a kisebb­ség, mely a méltányos egyezséget elutasítja és meghiúsítja, nemcsak a saját követelése felett rendelkezik, hanem a több­ségé fölött is. Modern jogfejlődésünk legszebb hajtásai közé tartozik az a meggyőződés, hogy nincs helye a jog olyatén gyakorlásának, mely egyedüli czélját másnak károsításában találja. A joggal való visszaélés meggátlására szolgál a mi esetünkben az egyezségi kényszer. A kényszeregyezség ezen főtérmékéhez, a többségi elvnek az összeség érdekében való érvényesítéséhez pedig egy talán nem kevésbé értékes melléktermék is csatlakozik t. i. a par conditio creditorum elvének megvalósulása a csődbeli felosztás keretén kívül is. És igy kettős tekintetben találkozunk a kényszeregyezségben ugyanazzal az alapeszmével, mint a csődben. A csőd a törvény erejével érdekközösséget alkot ott, a hol különben érdekek versenye dúlna; azonos érdekű cso­porttá egyesíti azokat a hitelezőket, a kik különben egymást megelőzni és maguknak a többiek rovására külön jogokat keresni igyekeznének; egyenlő arányban teszi lehetővé a kö­vetelések megmenthető hányadának kielégítését, holott különben egy-két követelés emésztené fel az egész vagyont és a többiek­nek mitsem hagyna fenn. Ez az érdekközösség, a közös bajban való találkozás, a Yerlustgemeinschaft, miként Kohler nevezi, nem a csőd formális megnyitásával, hanem már a fizetésbe­szüntetés tényével áll be; azt nem a csődnyitó határozat ki­függesztése, hanem az anyagi csődállapot bekövetkezte idézi elő; és ugyanannak az egyéni érdeknél magasabb, mert közös érdeknek, mely a hitelezőségnek a csődben való szervezkedé­sét és ezzel határozatai hozatalában a többség elvének, köve­telései kielégítésében pedig az egyenlő arány elvének megva­lósítását követeli, kell érvényesülnie akkor is, midőn nem a már megnyitott csőd lebonyolításáról, hanem a fenyegető csőd elhárításáról van szó. Nincs szándékomban ez alkalommal a kényszeregyez­225

Next

/
Oldalképek
Tartalom