Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
8 ségre vonatkozólag felállított ellentétes elméletekkel, a szerződési és Ítéleti elmélettel foglalkozni, melyeket különben is 16 év előtt ugyancsak ezen egyesületben «Csődjogi reformok» czímen tartott előadásomban ismertettem és ugyanakkor saját elméleti álláspontomat is kifejtettem. Ma, midőn dr. Schreyer Jakab kartársunknak miniszteri megbízásban készített törvény- tervezete újból és pedig átdolgozott alakban fekszik előttünk, annak részleteivel különösen a gyakorlati czélszerűség szempontjából kívánok foglalkozni. Az első kérdés, melyben állást kell foglalnunk, az, hogy ki veheti igénybe a csődön kívül köthető kényszeregyezséget? A franczia, belga, olasz és argentiniai törvények csak kereskedőnek adnak módot ezen eljárás folyamatba tételére, az osztrák törvényjavaslat pedig a kereskedői módon, kivált üzleti könyvek vezetése mellett iparszerűleg folytatott vállalatok tulajdonosaira korlátozza ezt a jogot. A hamburgi kereskedelmi kamara nagykereskedők és kiskereskedők között akar külömbséget tenni, Freund pedig angol mintára a részvénytársaságok részére kíván különleges eljárást, főképen arra való tekintettel, hogy korunk gazdasági életének óriási tőkehatalmasságai nem vethetők alá ugyanannak az eljárásnak, mint bármely kis szatócsr^Nezetem szerint ezekkel szemben helyes a mi tervezetünk álláspontja, melynek értelmében mindenki, a ki fizetéseit megszüntette, jogosítva van a csőd elhárítása végett a kényszeregyezségi eljárást megindítani. ... Akár kereskedő, akár nem kereskedő a fizetésképtelen adós és akár kicsiny, akár nagy az ő vállalatának terjedelme, a csőd elhárítása egyaránt érdeke az adósnak, valamint hitelezőinek. Egyáltalán nincs ok arra, hogy kizárjuk belőle a földbirtokost vagy haszonbérlőt és nyomós okok szólnak a mellett, hogy részeltessük benne a nagy vállalatot is, melynek bukása sokkal nagyobb hullámköröket idéz elő és sokkal nagyobb veszteségeket okozhat, mint a kis üzemé és így annál fokozottabb gazdasági érdek követeli a fenyegető károk lehető csökkentését. A tervezet az elhúnyt adós örököseinek is megengedi az egyezségi eljárás igénybevételét, de ezt csak az indoko- ásban mondja meg. Ugyanis abból, hogy a fizetések megмс.
