Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
6 gának felfüggesztése a meglevő vagyont már devalválta és a czég jó hírnevén és hitelén már szinte gyógyíthatatlan sebeket ejtett. A csőd hátrányainak elhárítása végett nem utólagos orvoslásra, hanem megelőző intézményre van szükség; «concordat préventif de la faillite« — miként találóan nevezi a belga törvény — mely ezen a téren úttörő volt, midőn a csődön kívüli bírói kényszeregyezség régibb formái már csaknem feledésbe merültek. A csődbeli kényszeregyezség a csődöt befejezi és nem sokkal több, mint a csődvagyon felosztásának egy módja, melynél a tömeggondnok helyébe a közadós lép. Az előzetes kényszeregyezség a csődöt elhárítja, a megingott vállalatot az összeomlástól megóvja és a hitelezőknek azt a kielégítési hányadot biztosítja, mely az élő és tovább működő vállalat vagyonértékének megfelel. Ez az eljárás rendeltetését csakis úgy töltheti be, ha a fizetési haladékhoz vagy leengedéshez hozzájáruló hitelezőkkel kötött szerződést az ellenszegülő kisebbséggel szemben a törvényes kényszer egészíti ki. Ha ez hiányzik, úgy egyáltalán semmi szükség sincsen arra, hogy az egyezség a bíróság közbenjötte mellett és törvényes formák biztosítékaival jöjjön létre. Sőt az adósnak magának inkább az volna az érdeke, hogy bíróságon kívül korlátozó szabályoktól menten, rendelkezési jogának minden csökkentése nélkül vigye keresztül egyezségét. Az ő és a hitelezői többség közös érdeke akkor fűződik a kényszeregyezséghez, a midőn egyes hitelezők vonakodnak azt az egyezséget elfogadni, melyet az érdekeltség túlnyomó része czélszerűnek és helyesnek felismert. Ez a kisebbség obstruálja az egyezséget, hogy minél nagyobb vívmányokat érjen el a szorongatott adóstól. Ha eléri czélját, akkor azt a hitelezők nagy többségének rovására éri el, melynek egyezségi hányada annyival csekélyebb lesz, vagy pedig ha az adósnak nem sikerül a kisebbségnek adott külön kedvezményt a többségre áthárítania, úgy már eleve oly terhes feltételeket vállal, hogy az egyezséget nem lesz képes teljesíteni. Vagy pedig nem éri el czélját a va banque-ot játszó kisebbség és akkor csődbe kergeti az adóst, ismét az egyezség mellé sorakozó hitelezők rovására. Ámde azon hitelezőket, kiket a veszteség közössége és a veszteség veszélyének közössége össze224
