Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
101 jogait csak az iparbirósági elnöknek és nem az elnöklete alatt álló tanácsnak adja meg. Más kérdés az, hogy helyes-e ez így. Nézetem szerint helyesebb volna e jogkörrel a tanácsot is felruházni, ez azonban már nem szövegezés, hanem az intézkedés érdemének kérdése. Az 559-562. §-okban ugyanaz a két sor csakugyan ismétlődik, azonban e §§. összevonása épen a világosság rovására történnék, mert e sorok bizonyos következményeket megelőző feltételeket tartalmaznak, a melyekhez egyes esetekben egyéb feltételek is járulnak, mert továbbá e §§. némelyikében a feleknek bizonyos jogvesztéséről, másokban pedig harmadik személyek és intézmények eljárására vonatkozó tilalmáról van szó. A t. felszólaló úr a választott bírói eljárásról szóló 564. §-t is a tervezet pongyolaságának klasszikus példája gyanánt idézi; a t. felszólaló úrnak ehhez fűzött további megjegyzéséből azonban ismét azt látom, hogy félreérti a kérdés lényegét. Azt állítja ugyanis, hogy felesleges a kétféle elnevezés, t. i. békéltető és választott bírói eljárás, a midőn a kétféle név azonos eljárást jelöl meg; szerinte helyesebb szabályozás volna, ha csak békéltető eljárásról szólna a törvény és az erre vonatkozó fejezet végén felvétetnék az a szabály, a mely szerint a felek szerződésileg kötelezhetik magukat arra, hogy a békéltetési eljárás folyamán hozandó ítéletet magukra nézve kötelezőnek elfogadják. Tévedés, t. tagtárs úr! A két elnevezés két, alapjában és lényegében egymástól különböző fogalmat jelöl meg. A békéltetés alapja a törvény, a választott bírósági eljárásé a felek szerződése. A békéltetésnek eredménye csak a felek beleegyezésével lehet, ha egyezségre lépnek vagy az ítéletet kifejezetten elfogadják, ellenben a választott bírói eljárás a felek hozzájárulásától függetlenül, őket kötelező eredményre vezet, akár egyezség, akár Ítélet alakjában. A kiindulási alapban és lényegben való eltérés mellett nem indokolhatja az eljárásnak főbb vonásokban való azonossága a t. felszólaló úrnak azt a javaslatát, hogy a törvény csak a békéltető eljárásról rendelkezzék, a választott bírósági eljárás helyett pedig kimondassék, hogy a felek szerződésileg kötelezhetik magukat arra, hogy a békéltetési eljárás 115
