Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
г 99 tekintet nélkül arra, hogy közülük melyik idézte elő az összeütközést. Itt ismét keresztülcsillan a birálaton a jogi és az érdekperek szempontjainak összezavarása. Az utóbbiaknál teljesen mellékes szempont az, hogy az összeütközésnek ki az okozója; a kérdés az, hogy méltányosan figyelembe vehető oka volt-e a harcz kezdeményezőjének erre a lépésre; magát a kezdeményezés tényét a békéltetés összes költségeinek viselésével büntetni annyi volna, mint a gazdasági harcz jogossága elvi megtagadásának elavult álláspontjára visszatérni. Én helyesnek tartom a tervezetben foglalt szabályozást és legfeljebb oly szabálylyal tartanám kiegészítendőnek, a mely módot adna arra, hogy az eljárás összes költségei terheljék azt a felet, a ki minden méltányolható ok nélkül könnyelműen felidézte az összeütközést. Meg kell jegyezni, hogy a legtöbb esetben rendkivül nehéz annak megállapítása, hogy kit terhel a felelősség a harcz kitöréséért. Példa erre a statisztikának ama nehéz kérdése, vájjon valamely adott esetben sztrájk vagy kizárás esete van-e. Nagy költségekről különben itt nincs szó, mert hiszen a tervezet 590., 572. §-ai szerint a költségek tetemes részét a kincstár viseli. Ha pedig összehasonlítjuk a békéltetés költségeit a békéltetés nélkül szabadon garázdálkodó sztrájk vagy kizárás áldozataival, úgy a békéltetés költségeitől egyáltalán ne féltsük az érdekelteket. Kifogásolja a t. ügyvéd úr a tervezetnek közvetve kifejezésre jutó azt a czélzatát, a mely szerint a békéltető eljárásban a díjazott, vagyis hivatásos képviselők és így az ügyvédek mellőztessenek. Újabb tévedés! Az ügyvédi képviselet czélja a szakszerű jogvédelem; gazdasági törekvések nem jogvédelemre, hanem gazdasági érdekképviseletre szorulnak. Nem az ügyvédek elleni bizalmatlanságot fejezi ki tehát a tervezet, a mely más esetekben, így az ipari bíróságok előtti eljárásban, a mint fönnebb már reámutattam, az ügyvédi kar érdekeit is hatályosan védi (781. §. második bekezdés). A békéltető és választott bírósági eljárás azonban az ügyvédi képviseletnek, a jogvédelemnek nem sajátlagos területe. Teller t. tagtárs úrnak az a megjegyzése, hogy a tervezet szövegezése nem tökéletes és átdolgozásra szorul, talán из 7*
