Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
97 fél kívánja és ha mindkét fél a bizalmi férfiak személyére nézve is megállapodott, köteles is magát kiegészíteni. így mondja ezt a t. felszólaló úr, de nem így mondja a német törvény. Nem is mondhatja, mert ez ellenkezik a békéltető eljárás természetével és egész történeti kifejlődésén keresztülvonuló alapelvével. Amióta ugyanis Kettle és Mun- della az általuk teremtett békéltető tanácsokban ez intézmény alapelveit lefektették, mind Angliában, mind pedig ezt követőleg Németországban és pedig itt különösen Brentano hatása alatt, akként alakult ki a békéltető eljárás, hogy az közvetlenül a felek bizalmában bírja hatásának súlypontját, a minek biztosítékát pedig épen abban keresték, hogy a békéltető tanács tagjait, akár meghatározott időszakra, akár a felmerült vitára, maguk a felek jelölik ki. így van ez Németországban is, a hol, nem úgy mint Teller tagtárs úr idézi, hanem 67. §-ában akként rendelkezik a törvény, hogy a békéltető hivatalként működő ipari bíróság az elnök mellett a munkaadók és munkások egyenlő számú bizalmi férfiaiból áll, a bizalmi férfiakat pedig az érdekeltek maguk választják, a mitől eltérésnek csak akkor van helye, ha az érdekeltek a bizalmi férfiakat ki nem nevezik, vagyis akkor, a midőn hallgatólag alávetik magukat az elnök által való kijelölésnek. Ha így van ez Németországban, a hol a békéltető eljárás nem kötelező, fokozott mértékben így kell lenni nálunk a kötelező békéltetés elfogadása esetén. Elvileg úgy áll a dolog, hogy az a nagyobb függetlenség, a melyet Teller tagtárs úr a tanács tagjainak a felekkel szemben biztosítani kíván, azzal a hátránynyal jár, hogy e függetlenség folytán a tanács tagjainak a felekkel való közvetlen kapcsolata és a feleknek ebből következő fokozott bizalma meglazul. Pedig az a bizalom a békéltetés sikerének egyik legfőbb biztosítéka. A pártatlanság és a felektől való teljes függetlenség elemét az elnök képviseli, míg a tanács tagjainak olyanoknak kell lenniök, a kikben a felek saját érdekeik szószólóit látják. Épen azt feledi Teller tagtárs úr, a mit a kérdés helyes elbírálásánál mindig szem előtt kell tartani, hogy nem jog298 7 in
