Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
96 választott bíráskodásban eljáró személyek vagy tanács tagjainak, továbbá a másik félnek meghallgatása után, végzéssel az eljárás befejezésére megfelelő határidőt tűzhet ki. Kiegészíti e védelmet a javaslat 570. §-a, a mely szerint akkor, ha az a személy, a ki a békéltető, illetőleg választott bírói eljárás megindítására vagy magára az eljárásra, illetőleg az abban való részvételre e törvény alapján vagy saját elfogadó nyilatkozatánál fogva kötelezve van, e kötelezettségének alapos ok nélkül nem tesz eleget vagy annak teljésitésévei kése- delmeskedik, az ez által okozott költséget és kárt mindeyik félnek megtéríteni tartozik. Túlzott aggálynak tartom Teller tagtárs úrnak a békéltető bíróságok nyomozó hatásköre ellen emelt kifogását is. Az 581. §. világosan mondja, hogy a perbíróságot megillető jogokat csak iparbirósági elnök — tehát a rendes bíróság körébe tartozó személy — vagy az ő közreműködésével eljáró tanács gyakorolhatja. Ezzel a rendelkezéssel szemben, a mely a figyelembe veendő jogok hatályos biztosítékául szolgál, semmi alapja nincs Teller tagtárs úr abbeli bírálatának, a mely a békéltető tanács részére biztosított és a való tényállás kinyomozására irányuló hatáskört, mint a feleket elkeserítő és az ellentéteket kiélesítő intézkedést jellemzi. Ellenben logikai ellenmondásba esik a felszólaló úr, a midőn a békéltetésnek morális súlyát kétségbe vonja, mégis a morális siker leghatályosabb eszközétől, a való tényállás lehetőleg biztos megállapításától elütni kívánja a békéltetésben eljáró fórumot. A t. felszólaló tagtárs úr a békéltető tanács összeállítását is kifogásolja abban a tekintetben, hogy maguk a felek jelölik ki a tanács tagjait. Szerinte ez nem biztosítja, sőt kizárja a tanács tagjainak pártatlanságát, mert így a tanács tagjai nem az objectiv igazságot, hanem megbízójuk érdekeit képviselik és a pártatlan elnököt saját részükre hajlítani igyekeznek. Szerinte jobb a német szabályozás, a hol maga az elnök jelöli ki azt a két-két munkaadót és munkást, a kik vele együtt a concret ügyben eljárnak, a mely tanács azonban kiegészítheti magát a munkaadók és munkások bizalmi férfiaival, abban az esetben pedig, ha azt mindkét no
