Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
и Épen úgy merőben theoretikus az a felfogás, a mely ellentétet lát abban, hogy a békéltetés kötelező, míg az annak alapján esetleg hozott ítélet nem kötelező. A kötelező békéltetés czélja, mint említém, nem a döntés, hanem a megegyezés; ha a megegyezés egyezség alakjában nem sikerülne, a javaslat a béke létrejöttének további eszközét nyújtja a nem kötelező ítélet alakjában, a mely nem egyéb, mint a pártatlan szervnek véleménynyilvánítása. Ennek erkölcsi súlyát pedig tagadni nem lehet. Teljesen önkényes feltevés az, hogy az elnök a munkaadó és munkásszavazatok egyenlő megoszlása esetén tartózkodni fog a szavazástól és így az eljárás meddő lesz. Az a körülmény, hogy ilyen esetek is előfordulhatnak, nem zárja ki az intézmény czélszerűségét, ha az más esetekben az ipari béke létrehozatalának alkalmas eszközéül szolgálhat. Épen úgy merőben képzelt ellentét az, a melyet a t. felszólaló tagtárs úr lát a békéltetés kötelező volta és a békéltető eljárás szabadsága között. Épen azért, mert a békéltető eljárásnak nem jogviták, hanem érdekviták a tárgyai, a melyeket nem jogelvek, hanem minden esetben a gazdasági viszonyoknak és a felek gazdasági erejének figyelembe vételével, a méltányosság szerint kell megítélni, nem lehet az eljárás részleteit behatóbban szabályozni, mint a hogy ezt a tervezet teszi. Az eljárásnak mindenkor az elbírálás alatt álló ügy természetéhez kell simulnia, ezt pedig elvileg helyesen biztosítja a tervezet, a midőn 580. §-ában a felek megállapodására, másodsorban az eljáró bírói személyre, illetőleg tanácsra ruházza az eljárás megállapításának jogát. A békéltetés kötelezővé tétele mellett az eljárási szabályoknak is kötelező megállapítása a felekkel szemben erőszakolásra, gazdasági és jogi atrocitásra vezet, ennek szüksége pedig a kötelező békéltetés igen helyes alapeszméjéből nem következik. Ezzel a nagyon is helyes rendezéssel szemben a t. felszólaló tagtárs úrtól egyetlen helytálló érvet sem hallottam. Nem tekinthető alapos ellenvetésnek az, hogy a munkaadóknak módjukban lesz előzetes szerződéssel tetszés szerint szabályozni a békéltető eljárást. Ez nem áll, mert hiszen az íos
