Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

Dr. Pap Géza, előadó :

Tisztelt Teljes-ülés!

A vita befejezést nyert; szives engedelmükkel bátorkodom röviden összefoglalni annak eredményeit.

Mindenekelőtt megállapítható, hogy a felszólaló tagtárs urak általában helyeslik az ipari szakbiráskodás eszméjét és ennek hazánkban megvalósítását. Kivétel ebben a tekintetben Dr. Besnyő Béla tagtárs úr. Ő szükségtelennek tartja az ipari szakbiráskodást, azért, mert szerinte a rendes bíróságok eddig épen úgy megfeleltek feladataiknak az ipari munka- viszonyból eredő jogvitákban, mint a többiben; bírálatot szerinte eddig ebben a részben alig lehetett hallani.

Erre az ellenvetésre csak azt jegyzem meg, hogy épen a bírálat hiánya mutatja, hogy a szakirodalom, a szaksajtó ezekkel a kérdésekkel nálunk eddig keveset foglalkozott. Mindenesetre nélkülözte az a gyakorlat termékenyítő erejét. Hogy az ipari szakbiráskodás mellett mi más eredmény várható elméletben és gyakorlatban egyaránt, arra előadásom ban, Németország példájára való hivatkozással, már reámutattam.

Különben bírósági gyakorlatról nálunk alig is lehet beszélni. A jól ismert rendszer mellett ugyanis a tulajdonképeni munkásosztály a maga 100 koronán aluli, sőt rendesen 40 koronát sem meghaladó értékű pereivel nem is jut abba a helyzetbe, hogy ügyeivel a felsőbb bíróságokat foglalkoztassa, úgy hogy bírósági gyakorlat jól-rosszul legfeljebb a magasabb javadalmazású kereskedelmi alkalmazottak munka- viszonyából eredő perekben keletkezhetett.

98