Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
85 Az ipari szakbiráskodásnak, a mint kimutattuk, épen abban van legfőbb előnye, hogy a bíróságot hozzáférhetővé teszi a tulajdonképeni munkásosztály számára is. Dr. Besnyő Béla tagtárs úr az ipari bíróságot szervezetileg is helytelennek tartja, mert szerinte az ellentétes érdekű munkaadó- és munkás-ülnökök ellensúlyozzák egymást és a döntés szerepére hivatott elnök e szerint tulajdonképen egyes biró gyanánt jár el. A valósággal szemben ez a felfogás merő elmélet, még pedig a sokszoros tapasztalat által megczáfolt elmélet. Nem ismeri fel az igazság nagy erkölcsi súlyát, az emberi gondolkozáson uralkodó hatalmát az, a ki azt hiszi, hogy jogvitában, perben álló felek által választott bírák kivonhatják magukat alóla és mindig csak az egyoldalú érdekek szolgálatához tapadnak. Hiszen ha ez a felfogás megállna, úgy a rendes biró pártatlanságában még fokozottabb bizalmatlansággal kellene kételkednünk, mert hiszen a rendes biró (hivatásos szakbíró) rendszerint az uralkodó társadalmi osztályból kerül ki és így természetszerűleg ennek felfogását képviseli és viszi bele a jogba. Épen ellenkezője áll annak, a mit dr. Besnyő Béla tagtárs úr mond. Az ellentétes osztályérdekek képviselőinek a bíróságban kifejtett közös és együttes működése bizonyos kiegyenlítést hoz létre ezek között az ellentétes felfogások és érdekek között és méltányosabb és így egyszersmind igazságosabb joggyakorlatot tud kifejleszteni. Mivel lehetne egyébként magyarázni az ipari bíróságok előtt létrejövő egyességeknek egyéb bíróságok gyakorlatához képest elvitathatlanul nagy számát, a melyre többrendbeli statisztikai adattal reámutattam ? Azt azonban magam is elismerem, hogy nem elég a kitűzött czél megvalósítására a pusztán odaállított elv, hanem a rendezések minden részletében czélszerünek és jól átgondoltnak kell lennie. Példaképen kiemelem annak mellőzhetlen és az intézmény lényegéhez tartozó biztosítását, hogy minden ügyben a felekkel azonos szakmához tartozó munkaadók és alkalmazottak vegyenek részt. 99
