Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
87 viheti; az ily eshetőség ellen a jövőben kétségtelenül hathatósabban kell védekeznünk, s úgy hiszem, nagyobb mértékben kell majd a tartási pereket az officziositás jellegével ellátni, mint a hogy az ma történik. Mert hiszen akármit mondjanak, a törvénytelen gyermek tartása iránti per lényegében statusper és mint ilyen igenis megérdemli és megkívánja az officiositás mindazon követelményeit, a melyeket egyéb statusperekben alkalmazni szoktunk. Nézetem szerint azonban ma ennél sokkal fontosabb, a mit épen Buffy Pál Öméltósága is megemlített, hogy a per csakugyan megindít- tassék, illetőleg, hogy megtörténjenek azok az előzetes intézkedések, a melyek a per indítására vezethetnek. Természetesen erre nézve aligha lesz nekünk egy új gyermekvédelmi törvény nélkül a mai jogban valami erős támpontunk. A gyermekvédelmi törvényre nézve pedig ez irányban előttünk áll az osztrák Ptkv. novellajavaslatának igen sikerült példaadása, a mely szerint ezek a kérdések szinte mechanikus egyszerűséggel bonyolódnak le.* Az anyakönyvvezető minden hónapban kimutatást közöl a járásbírósággal a törvénytelen születésekről. A járásbíróság — mert persze Ausztriában az végzi a gyámhatósági teendőket — minden egyes törvénytelen gyermeknek rögtön gyámot nevez (a mi megint viszont összefügg azzal az osztrák jogállapottal, hogy ott az anya nem gyámja törvénytelen gyermekének, hanem minden törvénytelen gyermeknek külön gyámja van) és a bíróság hivatalból ügyel arra, hogy ez a gyám az apával érintkezésbe lépve, őt vagy az atyaság perenkívüli elismerésére birja rá, vagy pedig a tartási pert ellene megindítsa. Ha pedig az atya az atyaságot perenkívül elismerte, megint egy perenkívüli eljárást folytat le a járásbíróság, a melyben, miután az atyaság kérdése nem vitás, megállapítja előzetes intézkedés jellegével a tartás mértékét. Természetesen olyan esetekben, midőn az atya eleget tesz a tartási kötelezettségének, ezektől az intézkedésektől a járásbíróság eltekint, mert csak hátrányos lenne a gyermekre nézve, ha olyasmit bolygatnánk, a mi magától is * Lásd ezekre nézve ismertetésemet a Magyar Jogászegyleti Értekezések 28t. sz. füzetében. 87