Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
88 a gyermek érdekében nyer megoldást. Valami ilyen peren- kívüli jogvédő eljárást kétségtelenül meg kell majd nézetem szerint nekünk is a gyermekvédelmi törvényben valósítanunk és itt én is azon véleményen vagyok, hogy e tekintetben lehetőleg a már meglévő állami gyermekvédő szervezetbe kell belekapcsolódnunk, a melynek nagy mértékben deczen- tralizált szervei vannak már és pedig nem olyan nehézkes szervei, mint — tisztelet a kivételnek — a sajnos gyakran oly lomha és tehetetlen gyámhatóság, a mely távol a vármegye székházában ül és az élettel összeköttetésbe sohase jő. Annál kevésbbé jöhet természetesen számba erre a czélra a községi közgyámok intézménye, a mely mai alakjában valóságos torzkép a helyett, hogy a gyámhatóságnak valóban eleven, életerős végrehajtó közege volna, a minőnek a gyámi törvény kétségtelenül szánta. Ha a törvénytelen gyermekekre való felügyeletet mai gyámhatósági közegeinkkel nem is tudtuk megvalósítani, meg fogjuk valósíthatni a gyermekvédő szervezetben, a mely eddig a legszebb sikereket érte el és a mely a jövőre nézve a legszebb reményeket és várakozásokat keltheti. Ennek a gyermekvédelmi organisational?, a mint Buffy Pál Öméltósága fényes érveléssel fejtette ki, sikeres működéséhez már most okvetetlenül szükséges az, hogy az általa nevelt törvénytelen gyermekek tartásdíjai őt illessék, mert az lehetetlen, hogy mi milliókat költsünk az adófizető polgároknak zsebéből arra, hogy léha uraknak gyermekeit közköltségen eltartsuk. Természetes, hogy ezt a czélt részletesen biztosítani kell és lehet egy új gyermekvédelmi törvényben. De nézetem szerint, a mint arra először az előadó úr mutatott rá, már ma is sikerrel felléphetne az állami gyermekmen- hely a természetes atya ellen. Az az eszme, a melyet a mélyen tisztelt előadó úr felvetett, hogy főbeavatkozási perrel éljen a gyermekmenhely akkor, midőn az anya és a természetes atya között a per folyamatban van, nézetem szerint az eseteknek csak egy kis részében oldaná meg a kérdést. És magában azzal, hogy igenlőleg oldjuk meg a menhely főbeavatkozásnak kérdését, már involváltuk azt, hogy az állam e czímen önállóan is felléphet a természetes atya ellen, mert 88
