Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
86 Mindenekelőtt azzal a kérdéssel találkozunk ebben a sorban, hogy vájjon abban a perben, a melyet a gyermek tartása iránt a természetes atya ellen indítunk, mennyiben szükséges egy bizonyos hatósági felügyeletet gyakorolni, vagy épen magát a per vitelét a gyámhatóság közvetlen vezetésére átutalni. Az előadó úrnak e tekintetben az a propozicziója, hogy a nagykorú anya, mint természetes és törvényes gyám maga indíthatja a keresetet, azonban még ebben az esetben is kívánatos, hogy a pert esetleg az árvaszéknek határozata szerint a tiszti ügyész vegye át. Arra nézve, hogy vájjon ez az utóbbi kivánság megvalósítható-e mai jogunkban, némi aggályaim vannak. Az előadó úr arra alapítja ezt a gyám- hatósági beavatkozást, hogy érdekellentétet konstruál az anya és a gyermek között, mert hiszen csak ebben az esetben van törvényeink szerint joga a gyámhatóságnak a pert magának a törvényes képviseletnek félretételével átvenni.* Azt hiszem hogy ez a jogi érdekellentét aligha lesz konstruálható. Az anya iránt lehetünk bizalmatlanok, de hogy jogi ellentétet konstruáljunk az ő fellépése és a gyermektartási igény között, erre azt hiszem sikerrel aligha fogunk vállalkozni. Azt azonban mai jogunk szerint is lehetségesnek tartom, hogy a tiszti ügyész a gyermek érdekében a perbe beavatkozzék. Nézetem szerint nem is ott rejlik a baj, mikor már a felek a per útjára léptek, mert az életben naponként látjuk, hogy bizony ezeket a pereket meglehetős kitartással és elkeseredéssel szokták végigküzdeni és én elvégre is a hatósági pervitelnek nem vagyok olyan lelkes barátja, hogy ettől a beavatkozástól valami nagyot remélnék ezen perek szerencsésebb vagy jobb vitelére nézve. Hiszen a perben egyezséget úgy sem lehet kötni a gyámhatóság jóváhagyása nélkül és épen ebben rejlik egyik főbiztosítéka annak, hogy a perben a felek nem fognak rossz kiegyezés útján a gyermek hátrányára dönteni. Igaz, hogy az anya esetleg a pert rosszul is * Téves az a gyakorlat, mely a gyámhatóság 179-ik §-ából azt az elvet vezeti le, hogy a gyámt. bármely peres ügyben a gyám mellőzésével átveheti az árvaügyész képviseletét; v. ö. Sipűcz a Fodor-féle Magánjogban. III. k. 851. 1. L. még erre nézve a Terv. 389. §-át. 86
