Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
79 mi akkor, midőn a gyermeket felkaroljuk és megmenteni akarjuk, a szeretet istenének nevében munkálkodunk. A gyermektartási díj nézetem szerint teljesen a gyermeket illeti meg és nem illeti meg az anyát, mert ha a gyermeknemzésnél a férfit és a nőt egyenlőn mérlegeljük, akkor minden intézkedés, a mely a mi feladatunk, a gyermek érdekében van. Nekünk a gyermek érdekében kell munkálkodnunk, hogy elhárítva róla születésének minden, de minden hátrányát, megszerezzük annak lehetőségét, hogy boldogulását a küzdelmes életben feltalálhassa még a 15-ik életéven túl is; feltalálhassa akkor is, midőn az állami gyermek- védelemnek a gyermekre vonatkozó felügyeleti és rendelkezési joga már megszűnt. Szilágyi Arthur igen t. barátomat mindezek arra a conc- lusióra vezették, hogy a felperesség joga biztosittassék az állami gyermekmenhelyeknek. Engem ez a conclusio valóban meglepett. Olyanformán hatott reám, mint a mikor teljes sötétségben bolyong az ember és egyszerre világosság gyűl előtte és lát. Mert magában véve olyan egyszerű és olyan természetes az az okoskodás, hogy az apasági kereseteknél a felperesség gyakorlására nem lehet illetékesebb más, mint maga az az intézmény, mondjuk az állami intézmény, a mely a gyermek eltartásáról gondoskodik. A legszerencsésebb megoldás ez nemcsak a gyermeknek, de magának az anyának érdekében is. Legyünk őszinték, igazságosak és elsősorban és leginkább méltányosak. Az a szegény anya nehezen bírható arra, hogy keresettel éljen a gyermek nemzőjével szemben. Megmondom az okát. Egyszerűen azért, mert az a romlatlan nő azt az embert szereti és ez a szeretet küzd benne szemben azzal a szándékkal, hogy annak az embernek kellemetlenséget okozzon. Ragaszkodásából ered az az aggodalma, hogy ha ő perrel lép fel az illető ellen, akkor közöttük az a bensőség örök időkre teljesen megszakad. Különös és itt is tapasztalatokra hivatkozom, hogy mennél intelligensebb az anya, annál inkább kíméli az atyát. Yolt egy valóban nagyon szomorú esetem. Egy nagyon intelligens, úri származású nő, a kit gyermeke atyja nemcsak hogy elhagyott, hanem magát az anyát is egy undok beteg79
