Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
SO Béggel fertőztette meg, az a nő egy világért sem árulta volna el az apa nevét. Ha tehát az anyára bízzuk a felperességet, az anya csak in ultima ratione alkalmazza a perelhetés jogát, midőn már a kétségbeesés, a nyomor, az elkeseredés kergeti oda, hogy mintegy boszút keressen azzal a férfival szemben, a ki őt ennyire szerencsétlenné tette. De nagyfontosságú ez a kérdés a gyermek életérdeke szempontjából is. Mi történik ma? Az anya megszüli a gyermeket; kap az atyától egy üres ígéretet, hogy «majd el nem hagylak, majd megsegítlek», azután a kvártélyos asszonyhoz egy másik asszonyságot, a ki azt a gyermeket elvállalja bizonyos tartásdij fejében. A csecsemő gyermek falura kerül, azokra az angyalcsináló kolóniákra, az anya pedig szolgálatba lép. Az első hónapban fizet az anya, a másodikban már esak egy részletet fizet, a harmadikban adós marad, a negyedik hónapban pedig a kosztosasszony gondol egyet, behozza a gyermeket a menhelyre, azt mondja: «ezt a gyermeket az anya elhozta hozzám, de nem fizet, én pedig ingyért nem tartom, tehát behoztam a lelenczbe.» Igen ám, de kit kapunk ? Egy roncsot, egy elnyomorodott, fejlődésre nem képes emberkét, a kinek sárga, ránczos, aszott bőre alatt már tombol a rachitis, a görvélykór. Képesek leszünk-e őt fölnevelni? Ha életben marad jó, de ha nem marad életben, még jobb. Mily progenie származnék az ily gyermek után? Az a szegény szerencsétlen gyermek nyomorék lesz egész életére; munkabírása fogyatékos, az életküzdés versenyét nem birja ki. Azért már a fajkiválás szempontjából is, hogy az emberi fajt nemesítsük, oda kell törekednünk, hogy harmóniába hozzuk azokat, a melyeket az emberi nem fejlődése egyrészt, ezzel szemben az altruizmus megkövetel, a materiálisztikus felfogást, mely azt mondja, hogy az erősebbnek kell segítségére lennünk és ne engedjük, hogy a gyengébb elragadja az erősebb elől azt, a mi az erősnek használ, a gyengét pedig erősebbé nem teszi; ismétlem, harmóniába kell hoznunk a nemzet közgazdasági érdekeit a humanizmussal, az emberi részvéttel. Azért tartom kívánatosnak, hogy a magándajkaságnak gátat vetve, az anyát egyenesen a menhelybe hozzuk és az 80
