Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
78 midőn a menhelybe jő, bizonyos gyűlölettel és utálattal viseltetik a gyermek iránt; attól minden áron szabadulni akar; rimánkodik, könyörög, hogy csak visszamehessen régi helyére és e tekintetben sokszor azok a nemeslelkü uriasszonyok is segítségére sietnek, a kik fölkeresnek a menhelyen és kérnek bennünket, hogy mivel ők szakácsnéjuk nélkül meglenni nem tudnak, tehát hassunk oda, hogy a gyermeket adjuk ki daj- kaságba, az anya pedig visszamehessen ő hozzájuk a konyhába. De csakhamar észreveszszük, hogy már az első hetekben az az anya annyira megszereti gyermekét, hogy nem akar tőle megválni. Nem tudom, hogy helyesen okoskodom-e, de úgy okoskodom, hogy ha mi azt a léha atyát a felelősség sorompója elé állítanék; ha kényszerrel lekötnők az ő anyagi áldozatát a gyermek javára, hogy akkor egy bizonyos rokonérzet fog kialakulni a gyermek iránt az atyában is. Ha az atya tanúja a gyermek fejlődésének, ha érdeklődik iránta, talán bizonyos lelkiismereti furdalás, talán bizonyos részvét az anya iránt és bizonyos gyengédség a gyermek iránt állandó rokonérzetet fog kelteni a gyermek és az atya között. Ez a rokonérzet fejlődni erősbödni fog, mert elvégre az a könnyelműen gondolkozó fiatal ember is az évek során megkomolyodik és belátására jő annak, hogy mivel tartozik annak a gyermeknek, a kinek ő az atyja és gondoskodni fog róla a jövőben is. Ha mi a házasságon kívül született gyermek atyjával szemben az aktorátust kötelezőleg érvényesítenők, talán egy nagy ethikai eredményt tudnánk kiküzdeni; megszereznék annak a szegény gyermeknek az atyát. Legfontosabb érdek azonban magának a gyermeknek érdeke. Nekünk bírnunk kell a gyermeket az egyéni érvénye- sülhetésnek teljes és összes feltételeivel. Nekünk biztosítanunk kell azt, hogy az a gyermek az életküzdelem számára a gyermekkornak minden nehézségei és minden nélkülözései nélkül felserdülhessen. Nekünk nem szabad abban a bizonyos gondolatban megnyugodnunk, hogy a biblia szerint mindenható Jehova azt mondta egyszer, hogy «megbüntetem az apák bűneit a gyermekekben negyediziglen». A megtorlásnak ez a fogalma a mi hitéletünk lelki világából már teljesen letűnt, 78
