Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
utalni. Másrészt, midőn megindítottam a tartási pert, konstatáltam, hogy a legnagyobb szorgalom és buzgalom daczára nem tudok sikert elérni; hogy az apák egy részén nem tudok megvenni semmit, és hogy az esetekben, midőn meg lehetett volna az apán venni a társasdíjat, akkor az anya, mondjuk, megkerülésemmel egyezséget kötött az apával. Mindjárt rátérek a konklúzióra. A konklúzió egyszerűen az, hogy mi ügyvédek úgy, a hogy most áll a dolog, egyáltalán nem vagyunk alkalmasok arra, hogy a házasságon kívül született gyermeknek tartási igényét érvényesítsük. Egyetlenegy közeg van, a mely ezt megfelelően tudná tenni és ez a közeg, miként az előadó úr nagyon helyesen említette, a tiszti ügyész. Ennek semminemű akadálya nem lenne és véleményem szerint, hogyha erre törekednénk és ha törekednék a belügyi kormány is, hogy minden egyes adott esetben a tiszti ügyész érvényesítse a házasságon kívül született gyermek igényét az apával szemben, óriási eredményt tudnánk elérni minden téren. De a tiszti ügyész, a ki az esetek nagy tömegét kezelné, a judicaturát annyira tudná befolyásolni, hogy néhány év múlva a bíróságnak joggyakorlata a törvénytelen gyermekekre vonatkozólag a lehető legkedvezőbb fordulatot, venné. Nagyon helyesen utalt a t. előadó úr arra, hogy az 1877. évi XX. t.-cz. a gyámhatóságnak erre módot nyújt. Az én jogi véleményem szerint, a mely talán számos ellentmondásra találhat, minden egyes adott esetben, akár kiskorú az anya, akár nagykorú, akár az anya törvényes képviselője a gyermeknek, akár más valaki, az árvaszéknek joga van a tiszti ügyészt megbízni ezen jog érvényesítésével. Ha az anya kiskorú, akkor joga van az árvaszéknek az anyán kívül álló személyt mint gyámot megbízni a jog érvényesítésével és ezen gyámot utasítani arra, hogy az árvaszéki ügyészt bízza meg a per vitelével. De joga van az árvaszéknek ez esetben is közvetlenül az árvaszéki ügyészt megbízni. Ugyanez az eset, midőn az anya nagykorú. Nincs semminemű tiltó rendelkezés, a mely az árvaszéknek ezt megtiltaná. Ha pedig nincs tiltó rendelkezés, akkor ezt a gyámhatóság megteheti, mert az 1877. évi «9 69
