Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
70 XX. t.-cz. a gyámhatóságot feljogosítja arra, hogy minden egyes adott esetben a kiskorú érdekében beavatkozzék. Megiegyzem a kiskorú anyára vonatkozólag, hogy én nem is ismerem el az ő jogát, hogy saját személyében érvényesítse az apa ellen a gyermeknek tartási igényét és pedig azért, mert azon jogi indok, hogy az anya felléphet saját személyében, minthogy a per tárgyáról peren kívül szabadon rendelkezhetik, nem felel meg, tekintettel arra, hogy hiszen e pertárgy nem is az anyát illeti meg. Viszont pedig konstatáltam azt, hogy az anya a legtöbb esetben nem is törődik a dologgal, t. i. a gyermek tartási igényének érvényesítésével, különösen pedig nem abban a flagráns esetben, a melyet az előadó úr emtített, hogy ha a gyermek az állami gyermekmenhelyben van. Az állami gyer- mekmenhelynek elvileg joga van közigazgatási úton is behajtani a tápdíjat az anyától, ez azonban az esetek legnagyobb többségében erdeményre nem vezet. Ha a gyermek a menhelyben van, akkor az anya egyszerűen azt gondolja, hogy neki semmi köze sincs a gyermek tartási igényéhez. Az anya nem törődik a dologgal, holott az állami gyermekmenhelynek kiadásai vannak a gyermekre vonatkozólag és elvileg joga volna ezen igényt az apa ellen érvényesíteni. De hiszen ezen nagyon könnyen lehetne segíteni. Pl. ha egy gyermeket az állami gyermekmenhelyre vesznek fel, akkor a gyermekmenhely az anya által aláírathatna egy olyan okiratot, a melyyel az anya az apa ellen való igényét átruháza a menhelyre, illetve felhatalmazza az állami gyermekmenhelyt, hogy a tartási igényt közvetlenül érvényesítse. De azt is tapasztaltam, hogy néha ezen gyermektartási pereket nem is lehetett folytatni, mert, hogyha a per megindíttatott is, az anyák, a kik tulnyomólag a proletariátushoz tartoznak, fluktuálnak, más helyre költöznek, fel nem találhatók, az eskü alatti kihallgatásra sokszor elő nem állíthatók. De méltóztassék figyelembe venni, hogy ha a tiszti ügyészek évenként mondjuk 30—40,000 keresetet tennének folyamatba, milyen óriási respektusuk volna a természetes apáknak. Nem egy magánügyvéddel állanának szemben, hanem egy hatósági személylyel, a ki hivatalosan kezeli azt az 70
