Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]

\

о

temesvári kir. törvényszék ítéletét, mely szerint hazai öröklési jogunk alapját a családi összeköttetés képezi s igy a törvényes öröklési jog alapját hazai jogunk szerint megengedett házasságból eredő vérségi kapcsolat adja meg; törvénytelen gyermeknek örökösödési joga csak az anyja után maradt vagy arra szállott hagyatékban van és képviseleti jog őt nem illeti, mihez képest az anyai nagyapja után maradt hagyatékra öröklési igényt nem támaszthat.1

A házasságon kívül származó újszülött mint «törvénytelen» anyakönyveztetik. Természetes atyja által való elismerése is csak akkor jegyezhető a születési anyakönyvbe, ha ezen elismerést maga a természetes atya az anyakönyvvezető előtt személyesen jelenti ki, vagy ha az elismerés közokiratba van foglalva. Az utólagos házasság is csak az anyakönyvi lap szélére jegyezhető fel, de így is csak feltételesen. Noha az utólagos házasság törvényesítő hatásai a magyar jog szerint ipso jure állanak be, a gyermek mindaddig, mig a tör- vényesítés birói ítélettel meg nem állapíttatik, az utólagos házasságnak jogi előnyeit teljében nem élvezheti. A birói döntésig, melynek azonban az anyakönyvi feljegyzés természetesen nem praejudikál, a vélelmezett törvényesítés jeléül az utólagos házasság által történt törvényesítés az anyakönyvbe belügymin. rendelet alapján feljegyezhető. Ehhez azonban elég hosszadalmas és szövevényes előzetes vizsgálat és eljárás kívántatik meg.2

A hányszor a törvénytelen gyermek születési anyakönyve szóban forog, annyiszor válik közhírré az ő és az ő anyjának szégyene. Végig az iskolai kiképeztetés minden fokán, a katonaságnál, minden pályázatánál, házasságánál, illetőségi, ipari, útlevél, kivándorlási és mi egyéb ügyeiben. Rendőrség ős büntetőbíróság előtt, ha vádlott minőségében hallgatják ki, újból kipattan a «titok». Vagyoni (tartási s öröklési) igényei

1 Hasonlóan ítélt a Curia 1908 nov. 3-án 864/908. sz. a.

2 Ha ez nem történt meg, hiába ismerte el az atya gyermekét, hiába léptek a szülők egymással utólag házasságra, hiába jegyeztetett fel e körülmény a gyermekek születési anyakönyvébe, a 65.314. IV. b. 1907. b. m. sz. körrendelet értelmében ezek «az atya valódi nevén nein nevezhetők».

5