Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
6 tekintetében helyzete a törvényes gyermek sorsához viszonyítva sokkal mostohább. Noha régi jogunk szerint a törvénytelen gyermek még anyja után sem örökölt, a bírói gyakorlat jogszokásul állapította meg, hogy ily gyermek végrendelet nélkül elhalt anyja vagyonában törvényes leszár- mazók híján örökösödik. A kir. Curia 1906. nov. 9-én tartott teljes ülési 79. sz. polg. döntvénye végre kimondotta azt is,, hogy «a végrendelet nélkül elhalt anya hagyatékára nézve a törvénytelen gyermeknek törvényes leszármazók létezése esetében is van törvényes örökösödési joga». E döntvény indokolásából idézem a következő kitételeket : «Törvénykezési gyakorlatunk régen elhagyta hazai jogunknak a törvénytelen gyermekekre vonatkozó merev álláspontját, mely sem a közfelfogással, sem a társadalom jogérzetével nem volt többé összeegyeztethető. Midőn a törvénykezési gyakorlat a törvénytelen gyermeknek, ha törvényes gyermekkel nem versenyez, törvényes öröklési jogát elismerte, csak a hazánkban századok óta követett jogalkotás utján haladt, elfogadva ítélkezésének zsinórmértékéül azt az emberségesebb és engesztelékenyebb irányú közfelfogást, mely a törvénytelen gyermekeket jogi tekintetben a törvényesekkel egyenlő elbánásban kívánja részesíteni.» E szép indokolás daczára a nyugdíjtörvényen kezdve végig az összes különféle «szocziális» törvényeinken észlelhetjük, mily kiáltó azon hátrány, mely a törvénytelen gyermeket szemben a törvényessel éri. Tiszteletreméltó kivételt képez az ipari és keresk. alkalmazottaknak betegség és baleset ellen való biztosításáról szóló 1907. évi 19. t.-cz. mely szerint, ha a biztosított nőbaleset következtében törvénytelen gyermekek hátrahagyásával hal el, ez esetben a törvénytelen gyermekeknek a törvényesekkel teljesen egyenlő járadéki igényt biztosít, sőt járadékban részesíti az oly törvénytelen gyermekeket is, kiknek atyjuk volt biztosított, ha eltartásukról a biztosított saját háztartásában maga gondoskodott, vagy ha a gyermekek eltartására a biztosított férfi biróilag kötelezve volt. Dicséretül említjük fel, hogy az uj végrehajtási novella is 8., 9. és 14. §-aiban a törvénytelen gyermekeket a törvényesekkel egy polczra helyezi! Akár törvényes, akár töre
