Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szilágyi Artur Károly: A házasságon kívül született gyermek tartási igénye [292., 1909]
4 vényhozási reformnak annyi az instancziája, hogy addig még sok százezer házasságon kívül született gyermek fogja a pusztult, vagy menthetetlenül pusztulandó gyermekek számát szaporítani. így hát komoly veszély lévén a késedelemben, úgy kell felállítanunk a kérdést: van-e mód mai fennálló törvényeink keretén belül segíteni, menteni. Yan, ha nem is bőven, ha nem is kielégítően, van rá mód, éljünk vele, használjuk fel a lehetőségeket, de azért szünös-szüntelen döngessük a törvényhozás nehézkes, lomhán mozgó kapuit, hogy jöjjön a rend, mert nem késhetik tovább. Lássuk végre a mi kérdésünk körében is, hogy «kibontakozik a régi individuális magánjogból egy újabb szocziális magánjogi rend», a mint ezt Szladits az optkv. novellájáról tartott jogászegyleti előadásában (M. I. E. 284. sz.) mondja. Mielőtt a konkrét feladatokat körvonaloznám, ismertetni kívánom a már jelzett és törvényen alapuló különbségeket a törvényes és házasságon kívül született gyermekek közt. A törvénytelen gyermek anyja nevét viseli. Anyja családi köréhez sem tartozik, a természetes apa családi körén annál inkább kívül áll. Csak anyjához van köze, de ehhez is csak korlátok között. E felfogást vallja legtöbb régi és újabb jogi írónk, sőt a Tervezet indokolása is (I. K. 490. 1.). Örömmel emelhetjük ki, hogy e jogi állásponton rést ütött egy elvi jelentőségű min. határozat! A belügyminiszternek 135,500/906. sz. a. a székesfőváros tanácsához intézett («Belügyi Közlöny» 1908 aug. 9.) rendelete ugyanis kimondja: «A házasságon kívül született gyermeknek úgy anyja, mint anyjának szülői a tartási költségekhez való hozzájárulásra kötelezhetők, mert a házasságon kívül született gyermek a vérszerinti leszármazás tényénél fogva anyjával és anyjának felmenőivel éppoly vérségi összeköttetésben van, mint a törvényes gyermek, mihez képest a vérségen alapuló jogok anyjának szüleivel szemben őt is megilletik és így tőlük tartást is követelhet.» Sajna, a belügyminiszternél «illetékesebb» kir. Curia 1907. máj. 31-ikén 1542/906. p. sz. a. helybenhagyta a *
