Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
29 szószólója akadt s egy pár igen érdekes jelenség merült fel a vita folyamán. így Viazzi «Psichologia dei sessi» czímü munkájában azt mondja, hogy a nőnek ezen túlságba vitt védelme (?) egyáltalában semmivel sem motiválható; a nőt eddig a határig védeni nem szabad. A nő a legtöbb delictumban ott szerepel mint a delictum előkészítője, közvetlen oka. Különösen a nemi élet terén igen sok bűnt ró a szegény nőkre Viazzi. Ezt csak megemlítem, hogy perspectivát nyissak, hogy ezeknél a kérdéseknél mily széles alapokon és hány különböző irányban kereshető az igazság s hogy merjünk esetleg a mi germán igazságainknál tovább is látni. «Madri snaturate» czímü munkájában Ferriani egyenesen az anya fogalmát akarja a szerinte kellő világításban odaállítani épen a büntetőjog szempontjából; hogy mennyi az a hiba és bűn, a melyet épen a kerítésnél, csábításnál és a szemérem elleni delictumok elkövetésénél saját gyermekeik ellen cselekszenek és általában, hogy a bűnözés a nőknél és speciell az anyáknál, qua anyák, milyen nagy. Úgy akarják tehát odaállítani a kérdést, hogy voltaké- pen a nő mint ilyen, nem.- hogy jobban védendő, nrint—a férfi, de kevesebb védelmet érdemel. A nemi morál tekintetében a nőnek sem lehet több védelme, mint a férfinak, azt konstatálják a román jogok. Az ezen túlmenő irányzatnak kijelentem, én sem vagyok híve, de nyomatékosan kiemelem, hogy a túlzott loyalitas a nővel szemben, ezen a téren nézve kérdést, nem átértett csak fiatal korunkban átérzett. Készemről, midőn az olasz btk. álláspontját az erőszakos nemi közösülés körülírása tekintetében elfogadom, nem akarom semmikép sem úgy felállítani a kérdést; nem akarom azt mondani, hogy a nő nemi moráljának megvédése nem volna elsőrendű szükség, a főmotivum ebben a fejezetben, de e mellett azután határozottan tagadom azt, hogy a férfi nemi morálját semmiképen sem kell védeni s hogy a germán jog e tekintetben a helyes nézetet vallaná. Bizonyos esetekben ott, ahol a közmorál védelméről van szó, a mi btk-ünk is érvényre emeli ezen mozzanatot; igy nem distingvál férfi vagy női hallgatóság vagy jelenlevő közönség között, midőn pl. ndecens cselekmények követtetnek el. Készemről csak azt 409
