Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
22 ben még a testbe való behatoláshoz sem tartotta magát a gyakorlat. Megállapítja a büntetést, mert pl. a penisnek a czomb- hoz való dörzsölése elegendő volt a bűnösség kimondására. Mittermeier, a ki pedig germán jogász, azt mondja, hogy «ha fenn akarjátok tartani ezt a bűncselekményt, akkor írjátok legalább úgy körül, hogy legyen valami támpontja a gyakorlatnak, a melyből kiindulva meg tudja mondani, hogy bizonyos eset odatartozik-e vagy nem. A gyakorlatnak ez a kapkodása, ez a kiterjesztő magyarázat természetesen a legnagyobb jogbizonytalanságot és igazságtalanságot involválta. Nálunk a kérdéssel a büntetőjog szempontjából tudtommal csak két esetben foglalkoztak. Az egyik akkor volt, midőn Németországban mozgalmat indítottak, az orvosok összeálltak ; egy tekintélyes büntetőjogászt is sikerült megnyerniök a maguk részére, Lisztet és memorandumot adtak be a 175. §. eltörlése érdekében, ennek visszhangja támadt nálunk a «Jogtudományi Közlöny»-ben, a hol Vámbéry a kérdésről írva, nem mintha ezeknek álláspontját gyöngíteni akarta volna, hanem úgylátszik csak a lelkiismeretén akarván könnyíteni, elnevezte ezeket posványbán fetrengő szennyalakoknak, a kiknek a cselekményeivel nem óhajt foglalkozni s a büzhödt légkörből a szabad levegőre akar jutni stb. Ettől a czikktől eltekintve, érdemileg foglalkozik a kérdéssel a büntetőjog szempontjából Baumgarten ő méltósága az elmeorvosok 1892-iki országos kongresszusán, a hol a nemi perverzitásról a büntetőjog szempontjából tartott előadásában hevesen kikelt az abolitionisták ellen. Vitatta a büntetési tétel fennállásának szükségességét körülbelül ugyanazoknak az általam már előbb ismertetett szempontoknak hangoztatásával, hogy t. i. a nép öntudata kívánja, az elterjedéstől félnünk kell és hogy a gyermekek erkölcsének megtámadása, romlása a következmény. A bestialitás kérdésében is nyilatkozik ugyanezen előadásában Baumgarten és azt az állítását is olvastam, hogy a bestialitás büntethetősége soha senki részéről sem tétetett vita tárgyává. E tekintetben csak arra hivatkozom, hogy azok az országok, a melyek a homosexualis cselekményeket kiküszöbölték btk.-ükből, a bestialitást is kiküszö402
