Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
21 tési cselekmény jó ideig nem emeltetett ki. A ki másnak penisét megszopta, az a 241. §-ban körülírt cselekményben mondatott ki bűnösnek. A ki mással kölcsönös onaniát űzött, a ki egy 6 éves fiú szájában elégítette ki nemi vágyát, az a 241. §. alapján büntettetett. Majd változás állott be a német joggyakorlatban és ennek hatása rögtön meglátszik nálunk is. A Curia ugyanis kimondja, hogy csak a nemi közösülést utánzó cselekményben látja kimerítve a 241. §. tényálladékát, akkor természetesen a kölcsönös onaniát és egyéb, férfiak közt véghezvitt fajtalanságokat, a melyek nem a nemi közösülést utánzó cselekménynyel hajtattak végre, — itt már határozottan kijelenti, hogy mivel nem a végbélbe való betolással történt a cselekmény, — elejtette. Csodálatos eseteket hozhatok fel annak illusztrálására, hogy milyen egymástól eltérő, össze-vissza hozott határozatokat produkált, pl. Németországban a Eeichsgericht, a mely még máig sem volt képes egyöntetű gyakorlatra szert tenni. Kimondotta pl., hogy a coitus inter femora büntetendő; a két férfi közt, állva, ruhában véghez vitt onania — illetve csak az egyik férfi követi el, a ki a másik közelébe férkőzvén, önfertőzik és hozzá érteti persze ruhában a testét, — nem büntetendő, mert azt mondja az indokolás, hogy nem történt érintkezés. Nem sokkal azután egy esetben, midőn felöltözve egymásra feküsznek és azt a mouvement ridicule-t csinálja az activ fél, megállapította a delictumot a Keichs- gericht. A kölcsönös onaniát rendszerint nem bünteti, bár az ellenkezőre is van eset. Nem bünteti, mert azt mondja, hogy nem történt immissio a test valamely részébe. Az egyik alkalommal büntetlenséget mond ki a kölcsönös onania esetében, a másik esetben pedig bünteti azt azért, mert az egyik fél tartotta a kezét, a másik pedig végezte a penisével azokat a mozdulatokat a másik kezébe és ezt, minthogy a másik testébe való behatolásnak minősítette, bűntette, — pedig voltaképen a hohle Hand nem volna a test része, — és mégis kimondta, hogy büntetendő, mert ez már egy beischlafähnlichebb Handlung és ennek fennforgása esetén kérlelhetetlenül kimondja a büntetést. Tehát hol a cselekményre, hol a testrészre, a melyen elkövettetett, helyezi a súlyt. Külön401
