Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
20 A harmadik főellenvetés _a _gyermekvédelem kérdése. Hogy a tanító vagy a katonatiszt közelében lévén a fiatalabb embereknek, könnyebben hozzájuk fér és homosexuális cselekedetekre ragadtatja magát. Ez nem áll meg. Ennek czá- folásául először arra a beigazolt tényre hivatkozom, hogy egy különben egészséges ember — fit venia verbo — sohasem fog fiatal gyermekeket vágya tárgyaivá tenni. A kér úgy áll, hogy valamint beterosexuális szempontból a kim?-~ rült idegzetű vén roué fiatal gyermeklányokra vágyakozik, éppúgy a quoad erectionem impotens urning fiúgyermekek után fog vágyakozni. A nem perverz homosexuális ember — pardon ismét botlott a nyelvem — (Derültség) gyermeket sohasem fog kívánni; ő a maga szerelmi mechanizmusa tárgyául mindig csak felnőtt, bizonyos életkoron és pedig a fanosodás korán túl levő férfiakat fog kívánni. Hivatkozom másrészről a román államokra. Minden büntetőjogász, a ki foglalkozott e kérdéssel, jól tudja, hogy a gyermekvédelem kérdése épen a román államokban van a legerőteljesebben szabályozva; a gyermekek legjobban a román btk-ek által védetnek meg. Hivatkozom e tekintetben a spanyol btk. IX. czímének IV. fejezetére, a hol az «estupro у corrupción de menores»-ről van szó s a mely a 12-ik évtől a 23. évig védi meg a gyermekeket, ezen czím alatt. Hivatkozom az olasz btk. 331. §-ára, a hol az erőszakos nemi közösülésről adott körülírásban a violenza carnale esetei vannak felsorolva és mellé tétetik rögtön, mint a fejezet czíme «corruzione di minorenni». Ez a legélesebb világításban odaállított része a fejezetnek. Mindjárt a legsúlyosabb dolgon kezdi: az erőszakos nemi közösülésen és rögtön ide veszi a gyermekvédelem kérdését is. A 331. §-ban szabályozott violenza carnale kérdésére különben részletesebben az erőszakos nemi közösülés de- lictumának fejtegetésénél akarok rátérni: most még megemlítem röviden a joggyakorlat kérdését és azt, hogy a legnagyobb fokú kapkodás és zavar található fel mindazon országok joggyakorlatában, a hol ez a kérdés büntetőjogi szabályozás alá került. A magyar gyakorlatból felemlítem azt, hogy az elkövető
