Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
16 vetendő, azt is, hogy erkölcsileg züllött ember cselekménye és valamennyien úgy fogjuk érezni, hogy az, de ezen ismérvnél fogva még magában véve büntetőjogi szabályozás tárgyává az helyesen nem tehető. Mihelyt azonban büntetőjogi mozzanatok is belevegyülnek a cselekménybe; ha nyilvánosan követtetik az el — a homosexualis cselekményekről beszélek, de különben ez így áll a heterosexualis cselekményekről is, — ha csellel, erőszakkal, vagy fenyegetéssel követtetik el, vagy ha bizonyos megvédendőknek talált egyének, tehát gyermekek ellen követtetik el, abban az esetben egy abolitionista sem tagadja, hogy ezeket az embereket tényleg büntetni kell és ez elé semmiféle akadályt nem gördítenek. Bá akarok itt mutatni akkor, midőn azt mondom, hogy volta- képen a homosexualis cselekményeket épugy óhajtom tárgyalni, mint a heterosexualisokat s hogy úgy mondjam egy kalap alá akarom vonni ezeket a tételes intézkedések tekintetében, arra a generális és senki által kétségbe nem vont tételre, hogy úgy a homosexuális, mint a heterosexuális egyéneknél a perverzitások megfelelően ugyanazok. A flagellan- tizmus, a fetisizmus, a sadizmus, szóval a nemi életnek legkülönbözőbb perverziói épúgy megtalálhatók az egyik, mint a másik téren és amennyiben a heterosexuális téren büntetek egy aberratiót, annyiban és épúgy büntetnem kell a homosexuális téren is azt az abberratiót. Ez természetesen úgy hangzik, mintha azt akarnám mondani, hogy a heterosexuális és a homosexuális szerelmi mechanizmus egyformán egészséges és ennek a két egészséges alapnak vannak azután beteges elágazásai. Én nem akarom igy felállítani a tételt, nem akarom azt mondani, hogy ezek az emberek egészségesek. Ennek az irányzatnak is voltak hívei, különösen Gutzeit, a ki azt mondta, hogy ezek az emberek igenis egészségesek. Munkájában: «Naturrecht oder Verbrechen?» határozottan mint természetadta jogot jelöli ezt meg és követeli, hogy az egész társadalom és a törvényhozás ismerje el jogukat és adjon szabad folyást cselekményüknek. Nem is ebben van a hiba, hanem abban, hogy ezt mint egészséges folyamatot jelöli meg. A dolog úgy áll, hogy ez beteges folyamat és a beszámít- hatóság kérdése szempontjából kell ezt a problémát megoldani. 396
