Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Halász Zoltán: A szemérem elleni bűncselekményekről különös tekintettel az erőszakos nemi közösülésre és a természet elleni fajtalanságra [296., 1909]
17 A német irodalomban e téren megindult vita egy érdekes kontroverziát vetett fel. Gutzeit irányzatával szemben ott van egy Müller nevű német jogász irányzata, a ki «Das sexuelle Leben der cristlichen Culturvölker» ez. munkájában ezeket az egyéneket a társadalom legelvetemültebb elemeinek mondja és a sexuális bűnösöket általában a legkérlelhetet- lenebbül akarja üldöztetni. Ő azt mondja, hogy maradjunk meg igenis minden egyes egyéb delictumnál a btk. által megvont határokon belül; a kísérlet, a részesség és a visszaesés stb. kérdése nagyon helyesen van azokra vonatkozólag szabályozva, de ezen embereknél kivételt kell tenni; ezek annyira veszélyeztetik a társadalom fennállását, hogy ha visszaeső egy ilyen bűnös és különösen, hogy ha a természet elleni fajtalanság miatt már egyszer büntetett homosexuá- lis ember visszaesővé válik — mert hiszen ez a bűncselekmények legundorítóbbja és a szemérem elleni delictumnak legprsegnánsabb kifejezője, — abban az esetben részükre kér- lelhetlenül jel kell állítani a kasztrálás büntetését. Egyébként egy, az oczeánon túli szigetre való deportálást melegen ajánlja, a hol ezen emberekből egy külön társadalmat akar szervezni; ily módon akarja keresztülvinni ezeknek a társadalomból való számkivetését. A kérdés különben nem fordul meg máson, mint azon a caesurán, hogy voltaképen meddig szabad az államnak elmennie ezen cselekmények büntethetősége tekintetében és hol kezdődik a büntethetőség. A kérdés általában úgy, a mint az ma szerepel az európai törvényhozásokban, sajátságos tarkaságot tüntet fel. Csak egy momentumot említek. Például a finn htk. szerint a hetero- sexuális nemi kielégítés felnőtt férfi és nő közt szabad akarati beleegyezés mellett is delictum, a mely a btk.-ben van szabályozva; a melyre nézve a finn btk. pénzbüntetést állapít meg és pedig a férfira nézve mindig súlyosabbat, mint a nőre nézve. Meg kell emlékeznem azoknak irányzatáról és álláspontjáról, a kik a homosexuális cselekményeket büntetendőknek tartják. Ezek főkép azt hozzák fel, hogy a nép öntudata megköveteli, hogy ezt büntessék. Eá illik erre Goethe mondása, hogy «Was Ihr die öffentliche Meinung nennt, ist meist des 296 2 397
