Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Fischer Ignácz: A homosexualitás és annak forensikus méltatása [295., 1909]
32 már koldusbotra juttattak, különösen neurastlieniás, degene- rált egyéneket, ezek közül nem egy párt, kik már az egyszerű vád következtében az életüktől is megváltak. Már magában véve ezen egy körülmény is ezen paragrafus tarthatatlansága mellett bizonyít. Ha már most az itt elhangzott érveket összegezzük, melyeket ezen paragrafus fenntartásának jogosultsága mellett felhoznak, hogy a homosexualitás az erkölcsi érzületet sérti, a természet rendjét észellenesen mellőzi, az emberi méltóságot lealacsonyítja, az ember szellemi s physikai egészségét aláássa, a közszemérmet bántja, az emberi nem virágzását akadályozza, másokat ezen rendellenes nemi kielégítéstől visszatart, azt látjuk, hogy ezen érvek nem helytállók. Az bizonyos, hogy ezen törvény az emberek egy nagy csoportjával szemben igazságtalan, a humánus érzés teljes liijjával van. kiszolgáltat a mi felfogásunk szerint a természettől abnormisan alkotott egyéneket, mások zsarolásának, kiteszi őket az általuk ma még mindig helytelenül elbírált nemi érzésük alapján a közmegvetésnek. De ha csak ennél maradna meg, de hisz még tovább megy, ártatlanokat büntet, kiket a természet egy visszás érzéssel látott el, melylyel másokban kárt nem tesz, legfeljebb magának okoz bajt, kellemetlenséget, mert a többség Ízlésének, gusztusának nem felel meg. Más országok sokkal liberálisabb felfogásúak, humánus érzésük sokkal jobban fejlett, nem oly kegyetlenek embertársaikkal szemben. Ott, hol ezen törvény nem functionál, nem láttak ennek hiányában kárt, ott az államokban az erkölcs, illem, becsület, ha nem is áll magasabb, de semmiesetre sem alacsonyabb niveaun. Mivel a homosexualis cselekedetek mindkét fél beleegyezésével történnek, mivel a nyilvánosságtól teljesen elzár- tan, mivel kárt sem testben, sem lélekben egyik fél sem szenved, de maga az állam sem részesül megrövidülésben, nincs meg a jogos alap, hogy ezen cselekedetek büntettes- senek. Természetesen más elbírálás alá esik a cselekedet, ha a közerkölcs ellen vét, ha erőszak alkalmazását involválja, vagy ha a korhatárt nem respectálja, akkor megvannak a 376
