Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
50 nézetem szerint — nemcsak praktikusan, de jogilag is lehetetlen szólani. Hogy megint praktikusan szóljak, az a nézetem, hogy nemcsak lehetetlenség a magánjogi hatály, de nincs is rá szükség. Láttam collectiv szerződést eleget, közelről, és nyugodt lélekkel merem állítani, hogy a munkásság szerződéshűségének betartására a becsület, a melyet a munkásszervezet leköt, mindig tökéletesen elegendő volt. Láttam heroikus eseteket, midőn a munkásság a megkötött collectiv szerződést súlyos viszonyok közt is mindig híven és pontosan betartotta, talán pontosabban, mint a hogy betartanák olyanok, a kik nem ennek az életfelfogásnak alapján állanak. Volt részem olyan collectiv szerződésnek a megkötésében, a mely létrejött 1906. julius 1-én, még pedig 80 krajczár munkabér mellett. 1906. julius l én ez volt az országban az általános munkabér X fajtájú ipari vállalatokban. 1906 őszéig Magyarországon valóságos bér-revolutio következett be, a mely a vidéken is elsöpörte a 80 krajczáros munkabért. 1906 őszén az általános munkabér 1 frt 50 krajczár volt. A munkásságnak collectiv szerződése két évre szólt és a munkásság ezt a collectiv szerződést állotta hűséggel, becsülettel, még csak a felmondás jogával sem élt senki. Pedig elmehettek volna felmondás mellett korrektül, mert a collectiv szerződés nem teszi a munkást rabszolgává. De nem mentek el annak daczára, hogy egy azonos ipart folytató másik gyár az ennek a collectiv szerződésnek alapján álló gyárnak a kapuja előtt doboltatta, hogy ő keres ilyen és ilyen munkásokat három korona napszám mellett. Nem egy, hanem akárhány esetet tudnék mondani, a mikor a munkásoknak ez a felfogása a collectiv szerződésre vonatkozólag, és a mellette való kitartásuk és hűségük igazán mintaszerű. Tökéletesen elég sanctio a becsület és nincs szükség semmiféle különben is impraktikue és jogi nonsenset képező magánjogi hatályokra. Nincs rá szükség azért sem, mert nemcsak becsület kérdése a collectiv szerződés betartása a munkások részéről, hanem nagy életérdek is. Abban a pillanatban, ha a munkássá»' a szervezeteinek ilven módon lekötött becsületét
