Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
51 szentnek nem tartaná és meg nem oltalmazná, szerte hullanának az ő szervezetei és abban a pillanatban a munkásság megint ugyanúgy atomizálva állana szemközt a munkaadóval, mint a hogy szemközt állott vele ezelőtt huszonöt esztendővel. Ezt a munkásság nagyon jól tudja és már erre való tekintettel is híven és pontosan állja a szerződést. Nem arra van szükség, hogy a collectiv szerződés törvényben szabályoztassék; nem arra van szükség, hogy a collectiv szerződésnek magánjogi hatály adassék, hanem legfeljebb olyan kormányzati tényre lenne szükség, a mely a munkaadónak megmagyarázná, hogy a régi jó időknek, vagy ha úgy tetszik: a régi komisz időknek vége van, a régi idők alapján ma már — legalább békésen vagy hosszabb ideig tartó békesség mellett — ipari munkát folytatni nem lehet és okos szocziálpolitikát — akár a nagy politikában, akár az egyes műhelyekben — csak az folytat, a ki okosan enged. Mert ha okosan nem enged, a végén oktalanul fog engedni. Ez vélekedésem a második thémáról. De ha már a tervezet arra az álláspontra helyezkedett, hogy igenis szükség van a szabályozásra és a magánjogi hatályra, akkor ezt az álláspontot korrektül, magának a collectiv szerződésnek érdekében kellett volna keresztülvinni, de nem úgy, hogy a collectiv szerződés szabályozása czimén a munkásság ellen menjen a szabályozás és a munkások szervezeteit iparkodjék tönkretenni. Az államtitkár úr ő Excellentiája előadásában mindenekelőtt az ő tervezetének 541. §-ára utalt, mint a collectiv szerződés törvényi szabályozásának előfeltételére. Méltóztat- nak tudni, hogy a mai ipartörvény 162. §-a szerint a munkabér emelésére szolgáló munkás összebeszéléseknek vagy a munkabér leszállítására vonatkozó munkaadó-összebeszéléseknek úgynevezett joghatályuk nincs. Nem tilosak, de nincs joghatályuk. Ezt a perifériákon a közigazgatás úgy magyarázza, hogy becsukják azt, a ki összebeszél és sztrájkba lép. De nem a közigazgatást óhajtom kritizálni, hanem magáról az ipartörvényről szólok. A mai jogállapot tehát az, hogy ilyen összebeszélések hatálytalanok. Nem szólok arról sem, hogy a mai jogállapot szerint a munkaadóknak olyan össze223 4*
