Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]

nőm, hogy a magyar munkaadó-világ, különösen annak kis­ipari része épenséggel nem érett arra, hogy az ő számára a collectiv szerződést törvényben szabályozzák. De vagyok bátor kifejezést adni annak a nézetemnek is, hogy nincs erre meg­érve a politikai világ sem. Tegyük fel, hogy a collectiv szerződést lehet törvénynyel szabályozni. De ha lehet is, akkor is a szabályozásnak nyilván­valóan csak egy czélja lehet, az, hogy magát a collectiv szerző­dést szabályozza, az, hogy magát a collectiv szerződést tegye használható eszközévé az ipari termelésnek, az, hogy a meg­alkotandó szabályok magának a collectiv szerződésnek szol­gáljanak és annak kivánatos rendelkezéseit foglalják szaka­szokba. De semmiesetre sem szolgálhat a collectiv szerződés szabályozása mellékczélokat; nem szabad a collectiv szerző­dést úgy szabályoznom, hogy egyfelől tönkretegyem a col­lectiv szerződést, másfelől oly czélokra törekedjem, a melyek a collectiv szerződés körén mindenesetre kivül vannak. Addig, a mig a politika ebben a kérdésben is mellékczélo­kat, magyarán szólva: a munkásszervezetek letörésének esz­közét keresi, addig a politikát sem tarthatom érettnek arra, hogy ezen kérdéssel foglalkozzék. Vagyok bátor tehát ebbeli véleményemet abban össze­gezni, hogy a tervezetnek a collectiv szerződésre vonatkozó részét a tervezetből ki kell hagyni, mert semmi szükség, de semmi lehetőség sincs arra, hogy ezek a részek a tervezet­ben benne maradjanak. A munkásságnak még megfelelő, még correct szabályozásra sincs szüksége. Nincs szüksége a munkaadóknak sem. Azoknak pedig, a kik a collectiv szer­ződéssel élni nem akarnak, pláne nincs szüksége. Ki kell hagyni ezeket a szakaszokat, mert, ismétlem, semmiféle viszonyaink ma nem alkalmasak arra, hogy ez a kérdés tör­vénynyel megfelelően szabályoztassék. Áttérek a másik thémára, a melyet az államtitkár úr maga elé tűzött, miután megállapította, hogy a collectiv szer­ződést igenis szabályozni kell, nevezetesen arra, hogy mi legyen a szabályozás gerincze. Az államtitkár úr véleményét abban foglalta össze, hogy szabályozni kell a collectiv szer­ződést, még pedig akképen, hogy annak magánjogi hatályt 46 m

Next

/
Oldalképek
Tartalom