Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Szterényi József: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. I. Füzet. A munkaviszony általános feltételeit szabályozó szerződés [294., 1909]
37 követelményeinek. Ki fogja azt megbírálni annak idején, hogy az üzleti vagy a termelési viszonyokban változás állott be ? Ez a törvénymegállapítás labilis alapokra helyezné a kollektiv szerződés megkötését. Dr. Pap Dezsői A bíróság fogja megállapítani. Dr. Fekete Ignácz: Most hallom, hogy a biróság fogja megállapítani. Én is így gondoltam. De ismerve a mi bíróságaink lassú eljárását, minthogy a tervezet 710. §-a szerint a kollektiv szerződést ilyen esetben 30 nappal előbb kell felmondani, a 30 nap régen le fog járni, mire az ítéletet meghozzák és a kollektív szerződésnek időközben nyoma sem lesz, holott a biróság esetleg azt mondja ki Ítéletében, hogy a viszonyok nem változtak. A viszonyoknak ilyen változását nézetem szerint vagy erősebben kellene a törvényben körül írni, vagy pedig meg kellene határozni, hogy mindaddig, a mig az illetékes fórum ítéletet nem hozott, a kollektiv szerződésnek érvényben kell maradnia. A megszegés esetére az államtitkár úr ő nagyméltósága előadta azokat a következményeket, a melyeket a törvény kontemplál. Nézetem szerint ezek a következmények teljesen elegendők. A törvénytervezet 715. §-a azonban azt mondja, hogy az egyesület abban az esetben, ha a tagnak külön érdekei sértettek meg a szerződés rendelkezéseinek megszegése által, vagyis az egyéni munkaviszonyon esett sérelem, csakis a tag felhatalmazása alapján járhat el. Szerény nézetem szerint ez helytelen. Az egyesületnek meg kell adni azt jogot, hogy bármikor eljárhasson, még akkor is, ha felhatalmazást nem nyer. A franczia törvényjavaslat, a melyet tavaly terjesztettek a kamara elé, szintén ugyanilyen intézkedést tartalmazott. A Société d’Études legislatives ellentörvényjavaslatot készített, — a mely ellentörvényjavaslat az oka annak, hogy még ma sincs Francziaországban törvény — diffikultálta ezt az intézkedést és érdekesen kifejti javaslata indokolásában, miért szükséges az egyesületnek megadni ezt a jogosultságot, hogy a tag nevében is felléphessen. 215
